Több ezer gyerek nem ment iskolába hétfőn a „Nem leszek suliban” mozgalom miatt. A Facebookon szerveződő, 34 ezer csatlakozót felmutató akció lényege az volt: a szülők nem engedik iskolába gyermekeiket, hogy ezzel fejezzék ki szolidaritásukat a pedagógusokkal, és tiltakozásukat a jelenlegi közoktatási rendszer ellen. Hogy országszerte pontosan hány diák töltötte iskolán kívül a hétfőt, arra pontos számot írni nehéz lenne, már csak azért is, mert tombol az influenza az országban, így a hiányzás nem feltétlenül jelent tiltakozást. Ám a „Nem leszek suliban” oldalán felbukkant beszámolók árulkodók: Baján volt olyan intézmény, ahol a 18 fős osztályból mindenki kihagyta a tanítást, Pécsett az egyik tizenkettedikesekből álló 32 fős osztályból mindössze négyen jelentek meg, de az egyik budapesti gimnázium tizedikes osztályában is csak 14 diák ment iskolába a 33-ból.
A Kettős Mérce blog 250 osztályból származó, nem reprezentatív felmérése szerint 6788 diák közül hétfőn 1989 ment iskolába, tehát 70 százalékuk hiányzott. Hasonló volt az arány a pedagógustiltakozást kiváltó miskolci Herman Ottó Gimnáziumban is. Pilz Olivér, az iskola tanára és egyben a Tanítanék Mozgalom képviselője arról beszélt a Magyar Nemzetnek: náluk a diákok 75 százaléka hiányzott. Az ő osztályába például 36 gyermek jár, közülük mindössze heten voltak iskolában. A kezdeményezésről egyébként úgy vélekedik, a szülőknek túl sok más lehetőségük nincs, hogy kifejtsék véleményüket az oktatási rendszerről. Pilz nem hiszi, hogy a gyerekek felkészültségét ez az egy hiányzás befolyásolná. Azt viszont határozottan kijelentette: nem ők szervezték az akciót. Pont ezért a hozzájuk forduló szülőknek nem is adtak tanácsot, a gyerekek hiányzása mindenkinek a saját döntése kellett hogy legyen.
Pukli István, a miskolciak tiltakozásához elsők közt csatlakozó budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója is arról beszélt: konganak a folyosók náluk. Az intézmény 562 tanulója közül 306-an maradtak otthon, tehát 54 százalék. Például az igazgató 30 fős osztályából mindössze egy gyerek volt iskolában. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) azt válaszolta a 444.hu kérdésére, hogy ők nem tudják, hány gyerek hiányzott hétfőn az iskolából, mert nem feladatuk ezt számon tartani.
Puskás Krisztina, a „Nem leszek suliban” mozgalom kezdeményezője a Magyar Nemzetnek azt mondta: az akció azért jutott eszébe, mert nagyobbik, hatodikos gyermekén maga is tapasztalta, hogy az oktatási rendszer rossz irányba megy. Mint mondta, ő „nem tüntetős fajta”, neki a passzív ellenállás jutott eszébe, amire úgy látszik, sokaknak volt igényük. Puskás elégedett az eredménnyel, a visszajelzések alapján sokkal többen vettek részt az akcióban, mint ahogy azt előre jelezték. Palkovics László nyílt levele kapcsán – amelyben az oktatási államtitkár „károsnak és megosztónak” nevezte a kezdeményezést – úgy reagált: a jelenlegi oktatáspolitika sem vezet előre. Inkább a mostani rendszert tartja károsnak a gyerekekre, így a szülők feladata őket megvédeni ettől. A szervező szerint a „Nem leszek suliban” mozgalom után is tervezik folytatni a tiltakozást, elkezdték egy szülőkből álló országos hálózat kiépítését. Ennek célja az lesz, hogy ők is valós javaslatokkal segítsék az oktatás fejlesztését. A munkába azokat a szülőket is szeretnék bevonni, akik nem értettek egyet azzal, hogy ne menjen iskolába a gyerekük, illetve számítanak a Civil Közoktatási Platform szakembereire is.
Hoffmann Rózsa volt közoktatási államtitkár Facebook-oldalán azon tűnődött: a tiltakozó szülők vajon azt szeretnék-e, hogy a gyermekeik a „magyar kultúra értékeit becsülni tudó ifjakká váljanak”, vagy „csekély műveltségű, befolyásolható emberekké”. A KDNP-s politikus hétfőn SMS-ben kifejtette, a gyerekek iskolától való távoltartását elsősorban pedagógiai okok miatt nem tartja jó kezdeményezésnek. Szerinte például üzenheti az okokat nem értő gyerekeknek, hogy az iskola nem fontos, relativizálhatja a munkát, a kötelesség teljesítését, de a hiányzás vagy nem hiányzás kérdése miatt nemkívánatos, súlyos konfliktusok is keletkezhetnek a gyerekek között.
A „Nem leszek suliban” kezdeményezés a politikusokat is megmozgatta. Az MSZP-s Hiller István arról beszélt: egyetértenek a szülőkkel, a gyermeket a középpontba állító új közoktatási törvényre van szükség, a Kliket pedig meg kell szüntetni. A DK politikusa, Niedermüller Péter szerint a Fidesz „pökhendi párbeszéd-képtelensége” vezetett ahhoz, hogy ma már nemcsak a tanároknak és a diákoknak, hanem a szülőknek is tiltakozniuk kell a közoktatás tönkretétele ellen. A párt felszólította a kormányt, ismerje be oktatáspolitikájának kudarcát, és azonnali hatállyal szüntesse meg a Kliket. A mozgalomra a Fidesz úgy reagált: a gyermekeket és a pedagógusokat nem lenne szabad felhasználni politikai akciókhoz, mint azt a szocialisták teszik. Hangsúlyozták, a pedagógusok ma minden támogatást megkapnak a kormánytól, béremelésükre eddig 234 milliárd forintot fordítottak, és a javaslataikat szem előtt tartva megkezdődik a Klik átalakítása. A Jobbik képviselője, Dúró Dóra lapunknak úgy nyilatkozott: pártjuk szerint jogos a tiltakozás és a felháborodás mind a szülők, mind a tanárok részéről, de nem tartják szerencsésnek a gyerekeket bármilyen módon belekeverni az ügybe. Ikotity István, az LMP képviselője úgy vélte, a pedagógusok, a szülők és a diákok határozott kiállása hozhat érdemi javulást az oktatásban, a kormány ugyanis csak úgy tesz, mintha meghallgatná a problémákat, de érdemi lépésekre nem hajlandó. A PM csatlakozott a „Nem leszek suliban” mozgalomhoz, mert szerintük ma Magyarországon a tanárok és a szülők kezdeményezése adhat érdemi visszajelzést a közoktatási rendszernek.
A szaktárca vezetője az M1-nek azt mondta, a kezdeményezés nem szolgálja a köznevelési rendszer megújulását. A csatorna hétfő esti Híradója azt közölte, hogy becslések szerint mintegy 50 ezer gyerek nem ment iskolába.
(MN)
