– Az igazságügyi szakértőnek mindentől és mindenkitől függetlennek, pártatlannak kell lennie, hogy szakmailag helyes szakvéleményt tudjon adni, ám a törvényjavaslat nem zárja ki, hogy bele lehessen szólni a szakértő kiválasztásába, munkájába – emelte ki Turán Zsolt. – Sokat mond, hogy a tárgyalóteremben ma sincs méltó helye az igazságügyi szakértőnek. A vádlott mellett vagy az érdeklődők között ül, és az ölében tartott szakértői véleményt lapozgatva mondja el szakvéleményét. A kamarai elnök felidézte: száz éve még a szakértő ténybíró volt, és a bíróság oldalán foglalt helyet. Véleménye szerint az is nonszensz, hogy a szakértőt elővezettethetik, mint a vádlottakat vagy a tanúkat. Ezeket az anomáliákat azonban nem teszi helyre a törvénytervezet. Helyette – fűzte hozzá Turán Zsolt – sorozatosan fenyegeti az igazságügyi szakértőt. Például negyedéves adatszolgáltatásra köteleznék, és ha kétszer nem tesz ennek eleget, automatikusan kizáratnák a szakértők közül.
A szolgáltatandó adatok között ott van például a magánszakértés, ami nem a hatóságok számára készül, hanem a megrendelő döntéseit segíti elő. Az ilyen adat közlése magán-, illetve üzleti titoksértés volna. Ugyancsak közölni kellene a szakértőnek az igazságügyi tárcával, hogy az adott negyedévben honnan és mekkora volt a bevétele, ám ehhez csak az adóhatóságnak van köze. A kamarát fegyelmező testületté degradálnák, holott a kamara feladata főleg a szakmai fejlesztés és az érdekvédelem – véli a BISZK elnöke. További problémának tartják, hogy a területi elv egyáltalán nem érvényesül a tervezetben, ez a vidéki tagságot súlyosan érinti. A kamara úgy látja, az átszervezés tervezett időrendje rendkívül sürgetett az egykamarás rendszerre, a törvény tervezett áprilisi hatálybalépése könnyen kaotikus állapothoz vezet. Végső esetben a hatóságok munkáját nehezíti meg mindez.
