Alapprobléma, hogy nincs hivatalos, a drogos kismamák ellátásához kapcsolódó orvosi protokoll – mondta Oberth József, a Józan Babák Egyesületének munkatársa. A szociális segítőt abból az alkalomból kerestük meg, hogy az általa vezetett szervezet tízéves fennállása alkalmából a napokban Gyermekvállalás és droghasználat címmel tartott konferenciát. Az egyesület, amelynek elsődleges célja az, hogy a droghasználó várandós nők mielőbb ellátásba kerüljenek, sorstárssegítő civil kezdeményezésként indult 2006-ban. Olyan rekreációs droghasználó – kábítószert alkalmanként, valamilyen aktivitáshoz kötődve fogyasztó – anyák voltak a pácienseik, akik várandósságuk alatt saját bőrükön tapasztalták meg, hogy nem jutnak megfelelő segítséghez az ellátórendszeren belül.
– Évente körülbelül ötven nő fordul hozzánk, többségükben olyanok, akik terhességük tudatosulásának pillanatától a magzat jólétét tartják szem előtt. Esetükben nincs probléma a motiváltsággal, vagy az együttműködési hajlandósággal. Sokszor éppen abban kell segíteni nekik, hogy ne próbáljanak meg az egyik pillanatról a másikra teljesen absztinenssé válni. Ez ugyanis veszélyes, vagy akár végzetes is lehet az anyára és a magzatra nézve is, amennyiben nem kontrollált körülmények között történik meg – fejtette ki Oberth József.
A szervezet Budapesten, egy VIII. kerületi, korábban orvosi rendelőként funkcionáló helyiségben működik. Döntő részben állami pályázatokból fedezi költségeit. Úgynevezett alacsony küszöbű szolgáltatást nyújt, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatás igénybevételének szinte nincs feltétele. Nem követelmény például a szermentesség, a betegbiztosítás (taj-kártya) megléte, sőt a szolgáltatást igénybe vevő akár nevének közlése nélkül is kaphat segítséget. Az anyák lelki és gyakorlati segítséget kapnak a klub munkatársaitól. A kliensek közül sokan a kialakult bizalmi kapcsolat miatt évekkel azután is visszajárnak, hogy már megszületett a gyermekük. Kérdésünkre – körükben milyen gyakori, hogy a szülés után ismét a szerekhez nyúlnak – Oberth József elmondta: többségük hosszú távon is képes józan maradni. Probléma rendszerint olyankor van, amikor az illető függősége eleve valamilyen pszichiátriai problémával is párosul, vagy olyan szociális helyzetbe kerül, hogy elveszik a gyermekét.
A szerhasználat melletti terhesség témája az év elején a közbeszéd homlokterébe került, amikor februárban Törökszentmiklóson két várandós nőt vittek kórházba, mert dizájnerdrogokat fogyasztottak. Mindkét érintetten császármetszést kellett végrehajtani a szakembereknek, s noha a csecsemők életben maradtak, súlyos agykárosodást szenvedtek. Március elején az illetékes szervek első fokon a csecsemők nevelésbe vételéről döntöttek. Az esettel kapcsolatban Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, olyan törvénymódosítást szeretne, amely a kábítószerrel való visszaélésen felül külön büntetné a magzatok egészsége ellen vétő kismamákat. Oberth József a Magyar Emberijog-védő Központ Alapítvány elnökeként akkor ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta az NLCafé.hu-nak, hogy az elképzelés elsősorban azért problémás, mert ha az érintett kismamáknak további büntetéssel kellene szembenéznie a kábítószerrel történő visszaélésen felül, az azt eredményezné, hogy még a mostaninál is kevesebb lenne azoknak a száma, akik ilyen helyzetben segítőszervezetekhez fordulnak.
Az egyesült államokbeli Tennessee 2014-ben radikális jogalkotási eszközökhöz nyúlt, hogy csökkentse a szerhasználatot a kismamák körében. A belföldi és nemzetközi kritikák ellenére olyan törvényt fogadtak el, amely az anyát akár 15 év börtönbüntetéssel is sújthatná, amennyiben születés után a csecsemőnél kimutatható szerhasználat okozta károsodás. A jogszabályt támogatók azzal érveltek, hogy a szigorú szabályozás a rehabilitációs programok felé tereli majd az érintetteket, az ilyen foglalkozáson való részvétel ugyanis mentességet adott az anya számára a szigorú büntetés alól. Azok azonban, akik ellenezték a törvényt, azt állították, eleve kevés Tennessee-ben a rehabilitációs intézmény. Felhívták a figyelmet továbbá arra, hogy a szigorú büntetés kilátásba helyezése annyit ér majd el, hogy a szerhasználó édesanyák egyáltalán ne vegyenek részt terhesgondozásban, nehogy fény derüljön a függőségükre. A jogszabály hatálya július 1-jén lejár, a törvényalkotók döntése alapján pedig nem is hosszabbítják meg.
