Régi ötletét élesztheti újra Pintér

Nem került le a napirendről a jogkorlátozásokra is lehetőséget adó terrorveszélyhelyzet tervezete.

Rengeteg még a nyitott kérdés a Pintér Sándor által csütörtök délelőtt bejelentett új terrorellenes intézkedési csomaggal kapcsolatban, így például a beharangozott terrorelhárítási információs és bűnügyi központtal összefüggésben is. Simicskó István honvédelmi miniszter tegnap reggel a Mokkában annyit árult el, hogy egy koordinációs szervezet lenne, mert a brüsszeli terrortámadások egyik tanulsága is az, hogy a titkosszolgálatok nem minden esetben osztották meg egymással értesüléseiket. – Mindenki dolgozik, mindenki szerez információkat, amikor ezt a halmazt összerakják, akkor egy koordinációs irányítótestületnek látnia kell – mondta. Azt még hozzátette, hogy a központba valamennyi titkosszolgálattól delegálnának tagokat, és abban bíznak, hogy minél gyorsabban megalakulhat a testület.

A Magyar Nemzet által megkérdezett szakemberek azzal egyetértettek, hogy indokolt lehet egy ilyen új szervezet életre hívásra, mert a terrorizmus elleni küzdelemben nemzeti és nemzetközi szinten is kulcskérdés az információk megszerzése mellett azok érdemi kiértékelése és felhasználása is. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő egyelőre arra kíváncsi, hogy ez az új szervezet honnan fog információkat szerezni, milyen hazai és nemzetközi forrásai lesznek, illetve európai szinten kivel tartja majd a kapcsolatot. Georg Spöttle véleménye szerint a hazai szervekhez, vagyis a Terrorelhárítási Központhoz (TEK), az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz (AH) vagy éppen a rendőrséghez befutó értesüléseket kaphatná meg a központ, ahol nyelveket beszélő, jól képzett szakemberek elemezhetnék, értékelhetnék azokat. Ezzel a központ egyfajta koordináló szerepet tölthetne be a hazai szolgálatok között.

Mindez azért fontos kérdés, mert nem titok, hogy nemcsak az egyes nemzetek titkosszolgálatai, hanem egy-egy országon belül a különféle szervezetek is vetélkednek egymással. Az Index a napokban hosszú elemzést közölt arról, hogy a rendőrség és a titkosszolgálatok hagyományosan sem szeretik egymással megosztani az információkat, és a TEK megjelenésével ez a rivalizálás itthon csak tovább erősödött. Tálas Péter általánosságban úgy érzékeltette ezt: minden államban verseny tárgya, hogy kinek van fontosabb és pontosabb információja, vagyis ki tud a döntéshozók elé relevánsabb adatokat tárni. A jól működő szervezetnek ugyanis megvan a jutalma, ami leginkább pénzt jelent.

A Pintér Sándor által bejelentett új központ tervezett feladatairól várhatóan jövő héten lehet majd többet tudni, a belügyminiszter ígérete szerint ugyanis az Igazságügyi Minisztérium az előttünk álló ünnepek alatt készíti el javaslataik szöveges tervezetét. Nem kizárt viszont, hogy Pintér Sándor ezzel egy korábban már megbukott tervét élesztené újra. A 444.hu arra emlékeztetett, hogy 2011 novemberében a belügyminiszter létrehozta volna a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot, vagyis a NIBEK-et. Az akkori törvényjavaslat szerint az új titkosszolgálatnak olyan feladatkört kívánt adni, hogy „a közbiztonsági, valamint a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közigazgatási szervek legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként funkcionálhasson”. Az ötlettel azonban nyíltan szembeszegült Kövér László házelnök, illetve Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi fideszes elnöke. Végül utóbbi zárószavazás előtti módosító indítványát elfogadta a Ház, ezzel pedig mindenestül elvetették a NIBEK felállítását.

A belügyminiszter csütörtökön bejelentett javaslatairól a kormány tárgyalni akar az ellenzéki pártokkal is, hiszen több kétharmados törvényt, illetve a hadsereg bevetésére lehetőséget teremtve az alaptörvényt is módosítani kellene. A Jobbik, az MSZP és az LMP is jelezte már, hogy nyitott a tárgyalásra, de a Magyar Nemzet információi szerint érdemi kapcsolatfelvétel még nem történt. Habár Pintér Sándor arról nem beszélt, hogy mi van a számos jogkorlátozásra is lehetőséget adó, a kormány által január közepén felvetett alaptörvényt módosító elképzeléseikkel, lapunk úgy tudja, hogy egyelőre csak kicsit háttérbe szorult, de egyáltalán nem került le a napirendről. Ez az a javaslat, amely egy új különleges jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére adna lehetőséget, ennek kihirdetéséről pedig a kormány döntene. A tervek szerint hatvan napra lehetne elrendelni, ez idő alatt pedig lehetőség nyílna – többek között – kijárási tilalom elrendelésére, a külföldiekkel való kapcsolattartás megtiltására, de még a sajtó ellenőrzésére is. Az egyelőre kérdéses, hogy a kormány hajlandó-e ezen változtatni, mert az elképzelés eredeti formáját egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatja.

Szigorpárti a lakosság

Több biztonságpolitikai szigorításnak is nagy a támogatottsága a magyar lakosság körében – közölte a Századvég Alapítvány a brüsszeli támadások után készített közvélemény-kutatási eredményeire hivatkozva. A vizsgálat szerint az emberek 94 százaléka támogatná, hogy fokozottabban ellenőrizze a rendőrség a Magyarországra érkező külföldieket, 91 százalék pedig egyetértene azzal, ha vészhelyzetben nőne a rendőrség hatásköre. A lakosság 75 százaléka helyeselné, ha a hatóságok több adathoz férhetnének hozzá a terrorkockázat csökkentésének érdekében, 72 százalék több költségvetési forrást adna a terrorelhárításnak, és 61 százalék támogatja terrorveszély esetén a hadsereg bevetését. Az eredmények alapján a lakosság 59 százaléka a terrorfenyegetettség miatt azzal az alaptörvény-módosítással is egyetértene, amely alapján a kormány terrortámadás esetén hatvannapos terrorveszélyhelyzetet hirdethetne. (MTI)