Régi ötletét élesztheti újra Pintér

Nem került le a napirendről a jogkorlátozásokra is lehetőséget adó terrorveszélyhelyzet tervezete.

A Pintér Sándor által bejelentett új központ tervezett feladatairól várhatóan jövő héten lehet majd többet tudni, a belügyminiszter ígérete szerint ugyanis az Igazságügyi Minisztérium az előttünk álló ünnepek alatt készíti el javaslataik szöveges tervezetét. Nem kizárt viszont, hogy Pintér Sándor ezzel egy korábban már megbukott tervét élesztené újra. A 444.hu arra emlékeztetett, hogy 2011 novemberében a belügyminiszter létrehozta volna a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot, vagyis a NIBEK-et. Az akkori törvényjavaslat szerint az új titkosszolgálatnak olyan feladatkört kívánt adni, hogy „a közbiztonsági, valamint a nemzetbiztonsági kockázatokkal szemben fellépő rendészeti szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és közigazgatási szervek legfőbb információfúziós és információmegosztó központjaként funkcionálhasson”. Az ötlettel azonban nyíltan szembeszegült Kövér László házelnök, illetve Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi fideszes elnöke. Végül utóbbi zárószavazás előtti módosító indítványát elfogadta a Ház, ezzel pedig mindenestül elvetették a NIBEK felállítását.

A belügyminiszter csütörtökön bejelentett javaslatairól a kormány tárgyalni akar az ellenzéki pártokkal is, hiszen több kétharmados törvényt, illetve a hadsereg bevetésére lehetőséget teremtve az alaptörvényt is módosítani kellene. A Jobbik, az MSZP és az LMP is jelezte már, hogy nyitott a tárgyalásra, de a Magyar Nemzet információi szerint érdemi kapcsolatfelvétel még nem történt. Habár Pintér Sándor arról nem beszélt, hogy mi van a számos jogkorlátozásra is lehetőséget adó, a kormány által január közepén felvetett alaptörvényt módosító elképzeléseikkel, lapunk úgy tudja, hogy egyelőre csak kicsit háttérbe szorult, de egyáltalán nem került le a napirendről. Ez az a javaslat, amely egy új különleges jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére adna lehetőséget, ennek kihirdetéséről pedig a kormány döntene. A tervek szerint hatvan napra lehetne elrendelni, ez idő alatt pedig lehetőség nyílna – többek között – kijárási tilalom elrendelésére, a külföldiekkel való kapcsolattartás megtiltására, de még a sajtó ellenőrzésére is. Az egyelőre kérdéses, hogy a kormány hajlandó-e ezen változtatni, mert az elképzelés eredeti formáját egyetlen ellenzéki képviselő sem támogatja.

Szigorpárti a lakosság

Több biztonságpolitikai szigorításnak is nagy a támogatottsága a magyar lakosság körében – közölte a Századvég Alapítvány a brüsszeli támadások után készített közvélemény-kutatási eredményeire hivatkozva. A vizsgálat szerint az emberek 94 százaléka támogatná, hogy fokozottabban ellenőrizze a rendőrség a Magyarországra érkező külföldieket, 91 százalék pedig egyetértene azzal, ha vészhelyzetben nőne a rendőrség hatásköre. A lakosság 75 százaléka helyeselné, ha a hatóságok több adathoz férhetnének hozzá a terrorkockázat csökkentésének érdekében, 72 százalék több költségvetési forrást adna a terrorelhárításnak, és 61 százalék támogatja terrorveszély esetén a hadsereg bevetését. Az eredmények alapján a lakosság 59 százaléka a terrorfenyegetettség miatt azzal az alaptörvény-módosítással is egyetértene, amely alapján a kormány terrortámadás esetén hatvannapos terrorveszélyhelyzetet hirdethetne. (MTI)