A rendőrfőnök beismerő vallomást tett

Alig fognak el drogkereskedőt Budapesten, a magyar hatóságok pontosan tudják, honnan jön a kábítószer.

Szemán László
2016. 04. 11. 14:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csupán 119 esetben regisztráltak 2015-ben Budapesten kábítószer-kereskedelmet. Legalábbis ennyiről adott számot Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány a Fővárosi Közgyűlésnek a testület március 30-i ülésén. A tábornok szerint emelkedés állapítható meg, hiszen 2014-ben még csak 83 ilyen jogsértést regisztráltak. A 119 ügy 64,8 százalékát oldották meg. (A közgyűlés egyébként „csont nélkül” elfogadta a BRFK 2015-ös tevékenységéről szóló előterjesztést.) Ugyanakkor az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában (enyübs) sem mi, sem az ORFK Kommunikációs Szolgálata nem talált ilyen számot 2015-re vonatkozóan. Az enyübs szerint tavaly Budapesten 527 visszaélés történt kábítószerrel, 82 (!) ügy szerepel kábítószer-kereskedelem, egy kóros szenvedélykeltés, 45 új pszichoaktív anyaggal való visszaélés és 1389 kábítószer birtoklása miatt.

– Az egységes statisztikai adatok jobban közelítenek a valósághoz, ám még azok is rendkívül alulbecsültek – mondta a Magyar Nemzetnek a 2010-ben megszüntetett kábítószer-bűnözés elleni nyomozóegység egyik nyugalmazott tisztje, aki szerint egy kétmilliós világvárosban több ezer díler dolgozhat, a nagyobb elosztókról és csempészekről nem is beszélve. Szerinte a külön drog elleni egységek megszüntetése hiba volt, hiszen a kábítószer-fogyasztás terjedőben van.

A felnőttkorú népességet tekintve csaknem minden tizedik személy fogyasztott valamilyen kábítószert, de ami jóval aggasztóbb, hogy az iskoláskorúak körében minden ötödik fiatal próbált már ki valamilyen kábítószert – olvasható a Nemzeti Drog Fókuszpont 2015-ös éves jelentésében. Ha csak a fiatal fogyasztókra koncentrálunk, a középiskolások 11,6 százaléka már kipróbálta a legkedveltebb drogot, a kannabiszt, aminek fogyasztása a legelterjedtebb a fiúk, a Budapesten vagy megyeszékhelyen élők, a szakközépiskolába vagy szakiskolába járók körében. Budapesten és a Dél-Dunántúlon a legjellemzőbb a kannabisz kipróbálása.

Az enyübs adatait elemezve megállapítható, hogy hazánkban a kábítószer-bűncselekmények legnagyobb hányada kannabiszhoz, kisebb részük stimulánsokhoz kapcsolható. 2012-től kezdődően, amióta az új pszichoaktív anyagokkal való visszaélés is büntetőjogi felelősséget von maga után, ezek a szerek is megjelentek a bűnügyi nyilvántartásban. A kábítószer-bűncselekmények túlnyomó többségét a fogyasztás teszi ki. Ez a központi statisztikában kábítószer birtoklásaként jelenik meg: tavaly a fővárosban 1389, országosan 4560 ilyen bűncselekményt regisztráltak, ám szakemberek becslése szerint ez akár több nagyságrenddel nagyobb is lehet.

A Nemzeti Drog Fókuszpont tavalyi jelentéséből annyi pozitívum kitűnik, hogy a nyomozó hatóság legalább pontosan bemérte, hogy honnan érkezik a drog. Eszerint a növényi kannabiszt jellemzően Csehországból csempészik hazánkba vietnami szervezett bűnözői csoportok. A főleg nyugat-európai piacra szánt, jobb minőségű skunk cannabis Albániából érkezik. A cseh eredetű növényi kannabiszt gyakran személyautókkal csempészik, míg Albániából teherautókban elrejtve nagyobb mennyiségeket (250–400 kg) szállítanak. A heroin tekintetében továbbra is tranzitország vagyunk, és továbbra is Afganisztánból, a klasszikus balkáni útvonalon, Törökországon keresztül szállítják a szert az országba. A szállítmányok nagy része továbbra is az EU más országaiba jut, és csak kis mennyiség kerül a hazai piacra. A román és/vagy a szerb határon át érkező heroint személy- és tehergépjárművek rejtett rekeszeiben csempészik az országba.

A gépjárműveken Európába belépő kokainszállítmányok Spanyolországból és Hollandiából kerülnek Magyarországra, de továbbra is előfordul, hogy közvetlenül Dél-Amerikából csomagokban és az úgynevezett nyelős módszerrel csempészik be. A szintetikus kábítószerek (amfetamin és ecstasy) elsősorban Belgiumból és Hollandiából érkeznek az országba. Általában személygépjárműveken és buszokon csempészik ezeket, mivel a schengeni határokon belül ez a legkevésbé kockázatos módszer.

Az új pszichoaktív szerek beszerzési forrása jellemzően Kína. A kereskedők, de közvetlenül a fogyasztók is interneten keresztül rendelik meg, illetve csomagküldő szolgálatokon keresztül szállíttatják az országba. Nyomozati információk szerint azonban a nyersanyagok egy része Szlovákiából érkezik Magyarországra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.