Egy szuperkórház helyett három centrum?

180 milliárd forintba kerülhet az épületek átalakítása.

Kuslits Szonja
2016. 04. 14. 12:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vélhetően nem értesítették Ónodi-Szűcs Zoltánt arról a kormánydöntésről, mely szerint jelenlegi formájában megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Egy tegnapi háttérbeszélgetésen az államtitkár ugyanis úgy nyilatkozott: nincs tudomása arról, hogy végleges döntés született volna. Pedig erről Rogán Antal kabinetminiszter kedd este már nyilatkozott az RTL Klub, Magyarul Balóval című műsorában. Rogán azt mondta: tudomása szerint az OEP és a Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság is megszűnik jelenlegi formájában, és beleolvadnak az Emberi Erőforrások Minisztériumába. Ónodi-Szűcs Zoltán ugyanakkor azt hangsúlyozta: saját intézményeik átalakítására szeretnének koncentrálni, ezt azonban megnehezítené a háttérintézmények átalakulása.

Az államtitkár beszélt a tervezett béremelésekről is, de nem árult el konkrétumokat, mindössze annyit mondott, jelenleg is zajlanak a bértárgyalások, és elkötelezettek amellett, hogy érdemi béremelés legyen az ágazatban. Éppen ezért sokat várnak a 2017-es költségvetéstől. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egyébként éppen tegnap jelentette be: a jövő évi büdzsében százmilliárdos nagyságrendű forrásbevonás lesz az egészségügy és az oktatás területén 2016-hoz képest. A tárca vezetője szerint az egészségügyben többlépcsős béremelési program készül, erről az érintettekkel egyeztetéseket kezdenek.

A háttérbeszélgetésen az új budapesti szuperkórház is téma volt. Cserháti Péter, az egységes budapesti ellátás, valamint a szuperkórházak miniszteri biztosa elmondta, egy új budapesti, 1500-1700 ágyas intézmény létrehozása 200 milliárd forintot emésztene fel, ezért ehelyett inkább három meglévő intézmény korszerűsítésében gondolkodnak. Ezenfelül az ezekhez kapcsolódó kisebb kórházak felújításáról és átalakításáról is tárgyal az államtitkárság a kormánnyal. A teljes beruházás 180 milliárd forintba kerülne. Szerinte ez a terv azért jobb, mert a fejlesztésekhez, felújításokhoz uniós forrásokat is felhasználhatnának.

Cserháti elárulta, hogy az egyik ilyen nagy sürgősségi centrumot a Szent János Kórházban alakítanák ki, ehhez kapcsolódna a Kútvölgyi Klinikai Tömb és a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika felújítása is. A miniszteri biztos szerint a cél, hogy a Szent János és a Kútvölgyi összekötésével egy sürgősségi ellátásra is alkalmas budai gyermekcentrum is létrejöjjön, mely adott esetben akár pesti betegeket is tudna fogadni. Az épület kapcsolódna egy új sürgősségi tömbhöz, melyben az idegsebészet, a traumatológia és a sebészet kapna helyet. A második nagy központot Észak-Pesten, a Honvédkórházban hoznák létre, melyhez a kórház Podmaniczky utcai telephelyét és a Szent Margit Kórházat kapcsolnák, míg a harmadik sürgősségi centrumot a dél-pesti Egyesített Szent István és Szent László kórházban alakítanák ki. Utóbbinak a Heim Pál Gyermekkórházzal és a Korányi-projektként elhíresült, Semmelweis Egyetemhez tartozó új klinikai tömbbel kellene együttműködnie. Cserháti Péter elmondta azt is: az eddig használaton kívüli, és a félkész épületeket is hasznosítani kellene. Ilyen például az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet használaton kívüli tömbje, melyben ápolási, szanatóriumi központot lehetne kialakítani.

A háttérbeszélgetésen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója beszélt a tervezett kancellári rendszer kialakításáról is. – Nyolc-tíz kórház gazdasági irányításáért és a lépések összehangolásáért felelne egy kancellár, míg a szakmai munka irányítása továbbra is az intézmények igazgatóinak feladata maradna – mondta Németh László.

Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár kiemelten fontosnak nevezte az alapellátás megerősítését. – Tíz éven belül a mostani háziorvosi és házi gyermekorvosi hálózat 7500 praxisa számottevően szűkülni fog, várhatóan 5000 praxisnak kell majd ellátnia a betegeket. Ez a mostani orvosi leterheltséget figyelembe véve csak úgy képzelhető el, ha legalább három szakdolgozó segítené a háziorvos munkáját – fejtette ki. Közölte: felmérést készítenek a praxisban dolgozók létszámáról, az eszközparkról és az infrastruktúráról, mely várhatóan májusra készül majd el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.