Több mint egy hónapja nem volt semmilyen, se formális, se informális egyeztetés a parlamenti frakciók között az alkotmánybíró-jelölésről, pedig csütörtökön két újabb alkotmánybíró mandátuma jár le. A még 2007-ben megválasztott Lenkovics Barnabás – aki jelenleg az Alkotmánybíróság (AB) elnöke –, illetve a szintén akkor megválasztott Lévay Miklós mandátuma ér véget. Őket még a régi alkotmány alapján kilenc évre választották, és elvileg újraválaszthatók lennének, de úgy tudjuk, nevük egyelőre nem vetődött fel az egyeztetéseken. (Az éppen öt éve elfogadott alaptörvény alapján már 12 évre választanak bírákat, akik viszont nem újraválaszthatók – a szerk.)
– Ígéretesek az egyeztetések, bár az biztos, hogy a héten még nem lesz megállapodás – mondta egy fideszes forrásunk azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben lényegében már csak a Fidesz és az LMP tartott egyeztetéseket a témában. Más véleményen volt azonban az LMP társelnöke, Schiffer András. Mint a Magyar Nemzetnek fogalmazott, megakadt a folyamat annak ellenére, hogy a Fidesz külön az LMP-vel és a Jobbikkal is egyeztetett a témában. – A végső tétet megtettük, az elveket lefektettük – mondta, hozzátéve, hogy azt szeretnék, ha a jogállam iránt elkötelezett bírák, és nem pártkatonák lennének a testületben.
Mint fogalmazott, az LMP hajlandó lenne biztosítani a Fidesznek a kétharmadot a parlamentben, ha az említett kritérium mind a négy megüresedő alkotmánybírói hely esetében megvalósulna. Informálisan ugyan három emberről már megállapodtak, de a negyedik hely esetében hiába próbált négy konkrét nevet is ajánlani az LMP, egyiket sem volt hajlandó elfogadni a Fidesz. Sőt, az eddigi egyeztetéseken Schiffer András összesen már 17 nevet húzott elő, konkrét neveket azonban kérdésünkre sem árult el az LMP társelnöke.
Nem tartja elfogadhatónak a Fidesz hozzáállását a Jobbik sem. Staudt Gábor lapunknak azt mondta, hogy hivatalos megbeszélés nem volt, csak előzetes egyeztetéseken vettek részt korábban, de már ott kiderült, hogy a kormánypártok megvétózzák azt a jelöltet, akit a Jobbik előhozott. Morvai Krisztina nevét említette, mint aki felvetődött lehetőségként, de mint mondta, nem mennek bele egy olyan játékba, hogy ha a Jobbik a négy alkotmánybírói hely egyikére jelölhet, akkor a Fidesz mondjuk a sorrendben tizedik emberre is azt mondja, hogy az számukra nem elfogadható. – Úgy látjuk, hogy már azt is a Fidesz akarja meghatározni, hogy kikből válogathassanak – fogalmazott Staudt Gábor. Azt nem tudja, mikor lehet újabb megbeszélés a témában, de szavai szerint a Jobbik kész arra, hogy ismét tárgyaljon az alkotmánybíró-választásról.
– Mindenkivel egyeztetni akarunk – fogalmazott fideszes forrásunk, aki szerint a következő hetekben ismét kísérletet tesznek majd arra, hogy az ellenzéki pártokkal tárgyalóasztalhoz üljenek, és a KDNP-s Rubovszky György vezette eseti bizottság végre javaslatot tehessen az új bírák és az AB-elnök megválasztására a parlamentnek.
A szocialisták még a tavalyi év végén, illetve az idei év elején „estek ki”, amikor Tóbiás József pártelnök egyértelművé tette, hogy az MSZP nem jelöl alkotmánybírót, nem vesz részt a folyamatban, és nem is támogatja. A politikus a többi között azzal érvelt, hogy az elmúlt években az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye jelentősen csökkent, a tagokat nagymértékben pártpolitikai alapon választották ki, ebben pedig nem lesz partner az MSZP még azért cserébe sem, hogy mondjuk jelölhetne egy új tagot. Ugyanakkor a pártban Tóbiással szemben többen úgy látják, hogy valakit jelölhetne vagy támogathatna az MSZP. A DK és az Együtt már korábban jelezte, hogy nem kívánnak részt venni az alkotmánybíró-jelölésben, sőt, Gyurcsány Ferenc kollaboránsnak nevezte azokat az ellenzékieket, akik a Fidesszel tárgyalóasztalhoz ülnek ebben a kérdésben.
Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós csütörtöki távozásával az eredetileg 15 fős testület létszáma 11 főre csökken. Ez elvben nem befolyásolja a működést, hiszen még 10 fővel is határozatképes az AB, az elnöki teendőket pedig a mostani elnökhelyettes, Sulyok Tamás látja el csütörtöktől. Viszont egyrészt kevesebb bíróra lehet szignálni az ügyeket, ami az eljárások elhúzódásához vezethet, másrészt a csonka testület nem igazán segíti a jogállami intézmények iránti, még meglévő bizalom fenntartását. Van egyébként több olyan alkotmánybíró, akit mandátuma lejárta után elvben újra lehetne választani, hiszen még az alaptörvény és az új AB-törvény hatálybalépése előtt választották be őket a testületbe.
