– Mindenkivel egyeztetni akarunk – fogalmazott fideszes forrásunk, aki szerint a következő hetekben ismét kísérletet tesznek majd arra, hogy az ellenzéki pártokkal tárgyalóasztalhoz üljenek, és a KDNP-s Rubovszky György vezette eseti bizottság végre javaslatot tehessen az új bírák és az AB-elnök megválasztására a parlamentnek.
A szocialisták még a tavalyi év végén, illetve az idei év elején „estek ki”, amikor Tóbiás József pártelnök egyértelművé tette, hogy az MSZP nem jelöl alkotmánybírót, nem vesz részt a folyamatban, és nem is támogatja. A politikus a többi között azzal érvelt, hogy az elmúlt években az Alkotmánybíróság szakmai tekintélye jelentősen csökkent, a tagokat nagymértékben pártpolitikai alapon választották ki, ebben pedig nem lesz partner az MSZP még azért cserébe sem, hogy mondjuk jelölhetne egy új tagot. Ugyanakkor a pártban Tóbiással szemben többen úgy látják, hogy valakit jelölhetne vagy támogathatna az MSZP. A DK és az Együtt már korábban jelezte, hogy nem kívánnak részt venni az alkotmánybíró-jelölésben, sőt, Gyurcsány Ferenc kollaboránsnak nevezte azokat az ellenzékieket, akik a Fidesszel tárgyalóasztalhoz ülnek ebben a kérdésben.
Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós csütörtöki távozásával az eredetileg 15 fős testület létszáma 11 főre csökken. Ez elvben nem befolyásolja a működést, hiszen még 10 fővel is határozatképes az AB, az elnöki teendőket pedig a mostani elnökhelyettes, Sulyok Tamás látja el csütörtöktől. Viszont egyrészt kevesebb bíróra lehet szignálni az ügyeket, ami az eljárások elhúzódásához vezethet, másrészt a csonka testület nem igazán segíti a jogállami intézmények iránti, még meglévő bizalom fenntartását. Van egyébként több olyan alkotmánybíró, akit mandátuma lejárta után elvben újra lehetne választani, hiszen még az alaptörvény és az új AB-törvény hatálybalépése előtt választották be őket a testületbe.
