Nehéz helyzetben van az a beteg, aki szemészeti, ortopédiai és reumatológiai rendelésekre szeretne bejutni, ott ugyanis csaknem három hét várakozás szükséges, ez azonban még mindig eltörpül a kardiológiai szakrendeléseken mért több mint negyvennapos átlagos betegvárakozási időhöz képest – derült ki a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség legfrissebb felméréséből. A járóbeteg-szakellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően három és negyven nap között mozgott.
A felmérés szerint angiológiai, belgyógyászati, neurológiai rendelési időpontra legalább két hetet kell várni, nőgyógyászati vizsgálathoz másfél hét türelem kell, sebészeti és fül-orr-gége szakrendelésre viszont már 2-3 nap alatt be lehetett jutni, bár ez is hosszú idő lehet, ha valakinek akut mandulagyulladása van. A Medicina 2000 szövetség adatai szerint ugyanakkor bizonyos területeken 2013-hoz képest javult a helyzet: 2013–2016 között több szakmában jelentősen rövidült a várakozási idő. A belgyógyászaton például ez 22-ről 13 napra csökkent, míg az angiológián a korábbi 32 helyett átlagosan 15 nap telik el, mire bejut egy beteg, a sebészeti szakellátáshoz pedig 11 helyett már csak 3 napot kell várni 2016-ban. Azonban a legkritikusabb szakterületeken, például a kardiológián és a reumatológián szinte változatlan maradt a helyzet.
Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség korábbi elnöke a Magyar Nemzetnek kijelentette: az utóbbi években elindultak népegészségügyi szűrőprogramok, ám a kardiológia esetében ezek nemhogy csökkentenék a negyvennapos várakozási időt, hanem tovább növelnék. Azzal ugyanis, hogy több beteget szűrnek ki, csak még több páciens áramlik a szakellátás felé, amire nincsenek felkészülve. Pásztélyi Zsolt úgy véli, tény, hogy a prevenció nagyon fontos, de annak érdekében, hogy mindeközben ne omoljon össze a szakellátás, változtatni kell. – Erre javaslatokat is tettünk az államtitkárságnak, a kardiológia kapcsán például hasznos volna, ha bizonyos gyógyszereket a háziorvosok is fel tudnának írni a betegeknek, nem csak a szakorvos. Jelenleg ugyanis több olyan kardiológiai panaszra felírt gyógyszer is létezik, amelyeket kizárólag szakorvostól kérhet a beteg. Azért, hogy kicsit gördülékenyebb legyen az ellátás, érdemes lenne megfontolni, hogy lazítsanak ezen a szabályozáson – fejtette ki.
A szakember szerint a járóbeteg-szakellátásban a hosszú, akár többhetes várakozási idő miatt például a betegek egy része rögtön a sürgősségi osztályokra megy, ahol többórás várakozás után ugyan, de aznap megnézi egy orvos, vagy a magánellátás felé fordul. Gondot jelent, hogy a sürgősségin például gyógyszerért jelentkező betegek túlterhelik az orvosokat, és ellátásuk többletköltséggel is jár.
Pásztélyi szerint a szakellátásban a vizsgálatok alapdíját is időszerű volna emelni, mert azon nyolc éve nem változtatott a mindenkori kormányzat, így mára messze nem elegendő az a finanszírozás, amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizet egy-egy vizsgálatért.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség nemrégiben arra is felhívta a figyelmet, hogy a járóbeteg-szakellátásban évente mintegy 70 millió orvos-beteg találkozás történik, ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgár évente átlagosan hétszer vesz igénybe ilyen ellátást. Korántsem mindegy tehát, hogy ezen ellátási formához az érintett betegek mennyi várakozás idő után juthatnak hozzá.
