„A rezsim fő jellemzője az erőszakosság, a központosítás, a kíméletlenség, ezzel a szükséges reformokat is teljesen félreviszi” – e szavakkal élt a kritikus konzervatív értelmiségiekből álló Eötvös József Csoport szerda esti, oktatási témájú rendezvényén Sólyom László korábbi államfő. Ismert, az egy éve alakult civil körben korábban szókimondóan beszéltek a kormányfő populizmusáról, ez alkalommal a közönség soraiban látható volt Bod Péter Ákos, Kádár Béla, Chikán Attila és Lányi András is, Schiffer András az ajtóból figyelt az Index tudósítása szerint. A volt köztársasági elnök nem sűrűn vállal nyilvános felszólalást, legutóbb akkor, amikor a tanártiltakozások idején kockás inget húzva fotózkodott egy iskola előtt. Az estén dicsérte is a „bátor miskolci tanárokat”, és távlati víziókat követelt az oktatásirányítástól.
Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója szerint a tanárokon erőszakot tesznek, az elégedetlenség nem pártszimpátia-függő, és „a tanárok önképe kérdőjeleződött meg [ ], a tanárok gyűlölik az életpályamodellt. Komoly bravúr volt, hogy úgy sikerült átlagosan 30 százalékos béremelést adni, hogy aki kapta, az is utálta az egészet.” Porogi szerint sok igazság van abban, hogy a tanári pálya nem hivatalnoki munka. „A focistától sem követelik meg, hogy minden passza után írja le, hogy csinált egy beadást.”
Setényi János oktatáskutató szerint az oktatás helyzete azért nem teljesen tragikus, a rendszer bizonyos szempontból még viszonylag fejlettnek is mondható, éppen ezért okozhatott ekkora feszültséget a klikes centralizáció. „Ez radikális ügy, amely komoly feszültséget gerjesztett a plurális oktatási rendszerben, mely ellenállt ennek az egyszerűsítésnek” – jelentette ki.
És hogy mi lenne az egész célja, ha valódi célokról lehetne beszélni? „Az iskola lehetőleg ellentársadalom legyen. Sziget, mely ellenállásra is képessé teszi a gyerekeket, azzal szemben is, amit az utcán és a televízióban látni” – osztotta meg álláspontját Sólyom László.
