Honvédelmi minisztériumi körökben nagy volt a várakozás, hogy a 2016-os év után, amikor a növekmény jelentős részét elviszi a honvédségi illetményemelés, a migrációellenes kerítésépítő- és kerítésőrző műveletek, valamint az „új hidegháborús”, megnövekedett NATO-gyakorlati ütem, vajon 2017-ben lesz-e miből megkezdeni a bő két évtizede késő technikai modernizációt. A kedden nyilvánosságra hozott költségvetési tervezet szerint úgy tűnik, erre végre lesz lehetőség, hiszen a tárca 51 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat.
Hosszú a sora a potenciális programoknak, melyek közül néhány – például a Mistral légvédelmi rendszer rakétakészleteinek modernizációja, a katonák egyéni felszerelésének javítását célzó Lövész 2020 program, négy könnyű kiképző repülőgép beszerzése a Jak–52-esek pótlására, a Gripenek bombákkal való felszerelése – már folyik. A legtöbb esetben azonban még nem született döntés, és az adatok titkosságára hivatkozva a Honvédelmi Minisztérium még prioritási sorrendjét sem hajlandó nyilvánosságra hozni, hiába próbálkozunk ezzel már évek óta. Szakmai fórumokon elejtett megjegyzésekből, nyilvános tanulmányokban és dokumentumokban található félmondatokból, a hadiipari szereplők piackutatásából megtudható részletek, valamint a meglévő eszközök lejáró élettartamai alapján azonban azonosíthatók egyes fegyvernemek és fegyverzeti kategóriák, ahol hamarosan beszerzési lépések várhatók. Ilyen a páncéltörő és tábori tüzérség Konkursz, Fagot és Metisz–M páncéltörő rakétáinak, D–20 tarackjainak cseréje; a jutai és kupi réskitöltő- valamint a mobilradar-park leváltása – ennek egyik komponense, a lopakodóészlelő P–18MH2 radar fejlesztése az HM Arzenál nyírtelki üzemében már folyamatban van –; lánctalpas gyalogsági harcjárművek beszerzése esetleg visegrádi együttműködésben; a Kub légvédelmi rendszer rakétáinak üzemidő-hosszabbítása, esetleg a komplett cseréje; az An–26-os szállítógépek felváltása; illetve sugárhajtású vipfutárgép rendszeresítése.
Bár a 2017-es, majd remélhetőleg a soron következő évek emeléséből a minisztérium egy lassú ütemű, „kiegészítő” helikopterbeszerzést maga is tudna finanszírozni, a döntést továbbra sem engedi ki kezéből a miniszterelnökség. Célzott központi forrás erre továbbra sincs, ugyanakkor bennfentesek rámutatnak: a költségvetési tartalékok összege, 170 milliárd forint pont annyi, amennyit a kormány a forgószárnyasprogramra szükségesnek tartott.
A jövő év 51 milliárdos többlete sem úszhatja meg azonban „dézsmálás” nélkül: a honvédség 150 fős kontingensének folyamatos baltikumi állomásoztatása súlyos milliárdokat emészt majd fel. Hogy lesznek beszerzések, azt az is megerősíti, hogy a parlament épp a napokban változtatta meg a védelmi és biztonsági beszerzésekre vonatkozó jogszabályokat.
Demeter Márta (MSZP) szerint a kormánypárti többséggel elfogadott, ellenzéki módosítókat figyelmen kívül hagyó lépés kibővíti a kiskapuk lehetőségét, például a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását egy technikai eszköz komplexitására hivatkozva. Ez azért is furcsa, mert ezen a területen jóformán minden technikai eszköz bonyolult. A képviselő szerint a beszerzési szabályok módosítása emellett erősíti az árukapcsolás lehetőségét is: viccesen úgy fogalmazott, hogy ha egy nemzetbiztonsági szempontból fontos objektum őrének vesznek cipőkanalat, munkája titkosságára hivatkozva ez a beszerzés is kaphat mentességet. Demeter Márta szerint a változtatás nem teszi átláthatóvá az eddig is homályos beszerzési viszonyokat a védelmi-biztonsági területen, ahol az alulfinanszírozottság miatt különösen fontos lenne, hogy minden fillért jól használjanak fel. A változtatások ráadásul még a szövetségesekhez fűződő viszonyt is megterhelik – figyelmeztetett a szocialista képviselő.
A HM vonatkozó kérdésünkre szűkszavúan úgy reagált: „a magyar kormány számára a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, ezt szolgálja az anyagi többletforrások biztosítása és a szükséges eszközök beszerzése is, ezt szolgálja a terrorizmus elleni akcióterv és az alaptörvény-módosítás is”.
