Idén már 63 devizahiteles-eljárás indult a strasbourgi emberi jogi bíróságon a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület segítségével – értesült lapunk. Így az összes eljárás körülbelül harmada az adósok ügyében zajlik. Tavaly év végén 136 magyar eljárás volt folyamatban Strasbourgban, ez a szám emelkedett mintegy kétszázra az utóbbi hónapokban. Az adósok azt várják a bíróságtól, hogy vizsgálja meg a devizahiteles-törvényeket. Szerintük ugyanis a jogszabályok sértik az emberi jogaikat. Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára az eljárásokról még márciusban nyilatkozva azt mondta, egyre többen figyelnek Magyarországon is a strasbourgi bíróságra. Hozzátette, hogy az ország ezt az emberi jogi orientációt választotta, és helyesen tette.
Várhatóan egyébként tovább emelkedhet azoknak a száma, akik a strasbourgi fórumhoz fordulnak hitelük ügyében, ugyanis az Alkotmánybíróság a napokban visszautasította az autó- és a személyi hitelesek panaszait. A testület szerint elfogadható, ha az Országgyűlés úgy erőszakolja ki a hitelszerződések módosítását, hogy az adós hallgatását úgy tekinti, mintha az adós beleegyezne a szerződésmódosításba.
Egyébként 2014 végén az Európai Bizottság is vizsgálni kezdte a devizahiteles-törvényeket, miután azok visszásságaira éppen a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület hívta fel a figyelmet. A független fogyasztóvédelmi szervezet jelezte, a hazai törvények több szempontból is ellentétesek az európai jogállami hagyományokkal. A Lázár Dénes ügyvéd által vezetett szervezet részéről rámutattak: a magyar parlament törvénnyel avatkozott be a devizahitelesek és a bankok közötti jogvitákba, illetve a magánjogi szerződéseket törvénnyel módosította, ezzel pedig súlyosan sérült a hatalmi ágak szétválasztásának elve. Arra is felhívta a figyelmet az egyesület, hogy jogállamban az igazságszolgáltatás kizárólag a bíróság feladata, nem pedig a törvényalkotóé; a hazai szabályozás szerintük az Európai Unió alapjogi chartájába is ütközik, ezért fordultak az Európai Bizottsághoz. Az uniós szerv vizsgálata kötelezettségszegési eljárással is zárulhat. A jogszabályokról a bizottság a magyar kormánnyal egyeztet, ám furcsa módon a tárgyalás részleteiről nem hajlandók részleteket közölni.
