Bell: A korrupció gond Magyarországon

A korrupció valamennyiünknek kárt okoz, világméretű probléma, és nem ismer határokat – jelentette ki.

A korrupció gond Magyarországon, teljesen világos, hogy az átlag magyarok számára ez az egyik legkomolyabb probléma, amint azt a közvélemény-kutatások rendre kimutatják – jelentette ki kedd délután a migrációról, biztonságról és külpolitikáról a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában az amerikai nagykövet.

Colleen Bell ugyanakkor azonnal hangsúlyozta: a korrupció valamennyiünknek kárt okoz, világméretű probléma, és nem ismer határokat. Mint fogalmazott, nemcsak a gazdasági növekedésnek árt, hanem elidegeníti és dühíti az állampolgárokat. „Az ember úgy érzi, becsapják, amikor adójával közszolgák, választott tisztségviselők és családtagjaik zsebét tömik ki, ahelyett hogy megkapná azokat a szolgáltatásokat és azt a biztonságot, amelyre szüksége van, és amelyért fizet az államnak” – szögezte le Bell.

Arról is beszélt, hogy „a kormányoknak engedniük kell, hogy a polgárok lássák, mire költik pénzüket; továbbá felelősségre kell vonniuk a korrupt tisztségviselőket, és az erre vonatkozó eljárást nyilvánossá kell tenniük”.

Az áthallás persze tulajdonképpen félreérthetetlen, ám érdekes, hogy a nagykövet – az amerikaiaktól korábbról megszokott, az Orbán-kormánnyal szembeni kemény hangvételtől eltérően – ezúttal nem volt túl kritikus. Sőt, a beszéde utáni újságírói kérdésekre is diplomatikus, elegánsan kitérő válaszokat adott. Így egy kurta mondatba sűrítve egy magánszemély magányvéleményeként jellemezte a felesége, Hillary Clinton mellett kampányoló Bill Clinton volt amerikai elnök Magyarországot és Lengyelországot lediktatúrázó kijelentését.

A kormányközeli kereskedelmi médiabirodalom, illetve a sajtószabadság kérdésére is mindössze úgy reagált: fontos a sajtószabadság kérdése, s ezt szemmel tartják, figyelik minden közép-európai országban.

A beszédét a jogállamiság kérdéskörére felfűző, azt rengeteg idézettel tarkító Bell az Orbán-kormánnyal szembeni amerikai kritikák lágyulására vonatkozó felvetésre pedig leszögezte, nem változott az amerikai politika, a hozzáállás. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, a kétoldalú kapcsolatok Magyarországgal átgondoltak és érettek, mint szövetségesek, azonos célokban vagyunk érdekeltek.

Az amerikai nagykövet a biztonságpolitikai kihívásokról szólva kitért az Iszlám Állammal szembeni küzdelem kérdésére is. Itt megjegyezte: „Nem elég elkapni egy háborús bűnöst. Úgy kell ezt tennünk, hogy közben nem sértjük a polgári jogait. Nem elég megállítani egy terroristát. Úgy kell ezt tennünk, hogy érvényben hagyjuk a szabadságjogait”.

Az érvelés jogos, ám némiképp meglepő lehet egy olyan ország nagykövetétől, amelynek öt éve Oszama bin Ladenre ráküldött különleges osztaga nem épp e jogállamiság-értelmezés mentén végzett a terroristavezérrel pakisztáni búvóhelyén. A CIA által elkövetett kényszervallatások sem ezt a gondolatmenetet követték, miként azt az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának 2014-es jelentése is megállapította.

Colleen Bell most ugyanakkor az Iszlám Állammal kapcsolatban leszögezte: „a népirtásra adható legjobb válasz nem az erőszak, hanem a bűnvádi eljárás, amely az Iszlám Állam áldozatai jogainak ismételt, kollektív megerősítésével jár együtt”.

A biztonságpolitikáról szólva az amerikai nagykövet kitért Ukrajnára, illetve a Krím kérdéskörére is. Mint határozottan leszögezte, „Oroszország illegálisan csatolta el a Krím félszigetet. Pont. Erről nincs helye vitának.” Colleen Bell arról is beszélt: „Oroszország egyszerű döntés előtt áll: maradéktalanul eleget tesz a minszki megállapodásnak, vagy a továbbiakban is súlyos gazdasági károkat okozó szankciókkal találja magát szemben”.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok jó kapcsolatokra törekszik Moszkvával, de ennek egyetlen demokratikus állam területi épsége sem eshet áldozatául.

– Úgy véljük, a legkockázatosabb tengeri utazásokat és a csempészek általi visszaéléseket leghatékonyabban úgy lehet megelőzni, ha a menekültek számára jobb hozzáférést biztosítunk munkahelyekhez és oktatáshoz azokban az országokban, ahol jelenleg tartózkodnak – tért rá a migráció kérdésére Colleen Bell. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az EU–Törökország megállapodás is segíthet Ankarának, hogy befogadhassa az oltalmat kereső menekülteket, és hogy a törökök további megoldásokat keressenek a menekülteknek szóló munka- és oktatási lehetőségek terén.

A migránsválsággal kapcsolatban a nagykövet beszélt a határvédelemről is. „Tudjuk, hogy Magyarországnak kötelessége megvédeni és biztosítani határait. Ez az ország kötelessége saját lakossága felé és a schengeni övezet tagjaként.” Itt azonban határozottan megjegyezte: „Ellen kell állni azonban minden olyan próbálkozásnak, amely megpróbálja összemosni az erőszakos cselekmények és üldöztetés elől menekülők sorsát azokéival, akik kevesen vannak, és akiknek célja a terrorista erőszak ránk szabadítása – ahogyan azt Párizsban, Brüsszelben és Ankarában láttuk.”

Colleen Bell arról is beszélt, hogy tavaly az Egyesült Államok 85 ezer menedékkérőt fogadott be, köztük szíriaiakat is. Arról azonban nem, amiről a The New York Times cikkezett, történetesen, hogy a tavaly szeptemberben beígért tízezer szír befogadását előirányzó program igencsak gyengén muzsikál. Barack Obama idén leköszönő elnök akkor úgy nyilatkozott, 12 hónap alatt, azaz idén augusztus végéig tízezer szíriait fogadnak, ám április végéig mindössze 1736 főnek sikerült pozitívan elbírálni a menedékkérelmét.

Illetékesek szerint nagyon bonyolult és hosszadalmas az „átvilágítási procedúra”, amin változtatni kell. Ezt, mármint, hogy az amerikai migrációs szabályok sem tökéletesek, maga a nagykövet is megjegyezte.