Bell: A korrupció gond Magyarországon

A korrupció valamennyiünknek kárt okoz, világméretű probléma, és nem ismer határokat – jelentette ki.

Az amerikai nagykövet a biztonságpolitikai kihívásokról szólva kitért az Iszlám Állammal szembeni küzdelem kérdésére is. Itt megjegyezte: „Nem elég elkapni egy háborús bűnöst. Úgy kell ezt tennünk, hogy közben nem sértjük a polgári jogait. Nem elég megállítani egy terroristát. Úgy kell ezt tennünk, hogy érvényben hagyjuk a szabadságjogait”.

Az érvelés jogos, ám némiképp meglepő lehet egy olyan ország nagykövetétől, amelynek öt éve Oszama bin Ladenre ráküldött különleges osztaga nem épp e jogállamiság-értelmezés mentén végzett a terroristavezérrel pakisztáni búvóhelyén. A CIA által elkövetett kényszervallatások sem ezt a gondolatmenetet követték, miként azt az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának 2014-es jelentése is megállapította.

Colleen Bell most ugyanakkor az Iszlám Állammal kapcsolatban leszögezte: „a népirtásra adható legjobb válasz nem az erőszak, hanem a bűnvádi eljárás, amely az Iszlám Állam áldozatai jogainak ismételt, kollektív megerősítésével jár együtt”.

A biztonságpolitikáról szólva az amerikai nagykövet kitért Ukrajnára, illetve a Krím kérdéskörére is. Mint határozottan leszögezte, „Oroszország illegálisan csatolta el a Krím félszigetet. Pont. Erről nincs helye vitának.” Colleen Bell arról is beszélt: „Oroszország egyszerű döntés előtt áll: maradéktalanul eleget tesz a minszki megállapodásnak, vagy a továbbiakban is súlyos gazdasági károkat okozó szankciókkal találja magát szemben”.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok jó kapcsolatokra törekszik Moszkvával, de ennek egyetlen demokratikus állam területi épsége sem eshet áldozatául.

– Úgy véljük, a legkockázatosabb tengeri utazásokat és a csempészek általi visszaéléseket leghatékonyabban úgy lehet megelőzni, ha a menekültek számára jobb hozzáférést biztosítunk munkahelyekhez és oktatáshoz azokban az országokban, ahol jelenleg tartózkodnak – tért rá a migráció kérdésére Colleen Bell. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az EU–Törökország megállapodás is segíthet Ankarának, hogy befogadhassa az oltalmat kereső menekülteket, és hogy a törökök további megoldásokat keressenek a menekülteknek szóló munka- és oktatási lehetőségek terén.

A migránsválsággal kapcsolatban a nagykövet beszélt a határvédelemről is. „Tudjuk, hogy Magyarországnak kötelessége megvédeni és biztosítani határait. Ez az ország kötelessége saját lakossága felé és a schengeni övezet tagjaként.” Itt azonban határozottan megjegyezte: „Ellen kell állni azonban minden olyan próbálkozásnak, amely megpróbálja összemosni az erőszakos cselekmények és üldöztetés elől menekülők sorsát azokéival, akik kevesen vannak, és akiknek célja a terrorista erőszak ránk szabadítása – ahogyan azt Párizsban, Brüsszelben és Ankarában láttuk.”

Colleen Bell arról is beszélt, hogy tavaly az Egyesült Államok 85 ezer menedékkérőt fogadott be, köztük szíriaiakat is. Arról azonban nem, amiről a The New York Times cikkezett, történetesen, hogy a tavaly szeptemberben beígért tízezer szír befogadását előirányzó program igencsak gyengén muzsikál. Barack Obama idén leköszönő elnök akkor úgy nyilatkozott, 12 hónap alatt, azaz idén augusztus végéig tízezer szíriait fogadnak, ám április végéig mindössze 1736 főnek sikerült pozitívan elbírálni a menedékkérelmét.

Illetékesek szerint nagyon bonyolult és hosszadalmas az „átvilágítási procedúra”, amin változtatni kell. Ezt, mármint, hogy az amerikai migrációs szabályok sem tökéletesek, maga a nagykövet is megjegyezte.