Nem elégséges az AIDS kórokozójával, a HIV-vírussal kapcsolatos felvilágosító munka; alig vannak megelőző és szűrőprogramok, a fertőzöttek felét ráadásul későn diagnosztizálják, ami növeli a megbetegedés és a vírus átadásának kockázatát – derült a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert éves jelentéséből. Az összefoglaló szerint a tudatlanság miatt a fertőzéssel kapcsolatos félelmek enyhültek, pedig a tesztelés segíthetne a korai diagnózis felállításában, és növelné a sikeres kezelés esélyét. Az adatok szerint 2014-ben 142 ezer új HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO európai régiójában, közülük 85 ezren Oroszországban, közel 30 ezren pedig uniós országban éltek. Keleten a heteroszexuális és drogfüggő populáció a legveszélyeztetettebb, míg az uniós országokban inkább a homoszexuális közösségeket érinti a betegség. A jelentésben felhívták a figyelmet arra is: Európában három új HIV-fertőzöttből kettő született kontinensünkön, és a halálesetek nagy része a késői diagnózis következménye.
Szlávik János infektológus, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa lapunknak arról beszélt: az elmúlt öt évben valóban több fertőzöttet diagnosztizáltak, évente 270-300 új esetet regisztrálnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár nincs az országban járvány, de nagyon sok a felderítetlen fertőzött. A szakember szerint legalább négyezer hazai beteg lehet, az érintettek több mint fele nem is tud az állapotáról, éppen ezért sokkal több embert kellene szűrni. Évente például 40-50 esetben már a sokkal veszélyesebb AIDS-stádiummal kell kezelni pácienseket. Ők azok, akik nem mentek el időben szűrésre.
A KSH adatai alapján 2014-ig összesen 2845 fertőzést jelentettek az országban, Szlávik János szerint azonban ez a szám nem pontos, hiszen tartalmazza az elhunytak számát és a nálunk diagnosztizált migránsokat is. – Jelenleg körülbelül 1700 embert kell HIV-fertőzés miatt rendszeresen szűrni, ez a szám növekszik évente 2-300-zal – közölte a szakember.
Kitért rá: egyetért a KSH jelentésében foglaltakkal, mert valóban nem elég, amit a jelenlegi szűrőprogramok és a megelőző kampányok nyújtanak. Tény ugyanis, hogy nem csak a HIV, más, nemi úton terjedő betegségek is egyre gyakrabban fordulnak elő. – A szifiliszes, a hepatitis C-s és a gonorrhoeás esetek is megszaporodtak. Ennek oka leginkább az, hogy az emberek kevésbé tartanak ezektől a betegségektől, mint régen, így nem is védekeznek ellenük megfelelően. Leginkább a homoszexuálisoknak kellene negyedévente, félévente szűrésre járniuk, de ezt nem mindig teszik meg – fejtette ki Szlávik János. Az infektológus a pályája első tíz-húsz évében egyáltalán nem találkozott szifilisszel, mert akkor sokkal jobban féltek tőle az emberek, és védekeztek, használtak óvszert, ez azonban mára megváltozott. A szifilisz több hétig, míg a hepatitis C hónapokig is lappanghat, ezért sokáig ki sem derül, hogy valaki beteg. – A járványt épp azok tartják fenn, akik ilyen akut stádiumban vannak: a vírus már megtalálható a szervezetükben, de még nem tudnak róla. Arról például kevés információ áll rendelkezésünkre, hogy a heteroszexuálisok között milyen gyakoriak ezek a betegségek, mert riasztó, de ők szinte egyáltalán nem járnak szűrésre, a HIV esetében pedig akár öt-tíz éves lappangási időről is beszélhetünk – mondta az infektológus.
Szlávik János úgy véli, nemcsak a HIV-fertőzéssel, hanem ennél hétköznapibb problémákkal is foglalkozni kellene. Aggasztó például, hogy a fiatalok körében egyre többen dohányoznak, és roszszul állunk az egészséges életmód népszerűsítésében is.
