A 2017-es költségvetés nemcsak azért érdekes, mert a kormány gyakorlatilag totális titkosítást vezetne be állami cégeknél, hanem azért is, mert a számítások szerint a jövő évi büdzsé hatalmas összegű tao-pénztől esik el – írja a Népszabadság. 81,9 és 91,9 milliárd forint közé becsülik azt az összeget, amely a vállalkozásoktól a központi költségvetés helyett sportszervezetekhez kerül. Ez pedig a rendszer 2011-es bevezetése óta a legnagyobb kiesés. A tavalyi 64-69 milliárd forintos sportcélú tao-pénz azért ugrik ekkorát a lap szerint, mert a kormány „a budapesti olimpiai pályázat költségeinek nagy részét is a cégek hozzájárulásából fedezné”.
Számításuk szerint a már említett 90 milliárd forinttal a program összköltsége több mint 400 milliárd forintra rúg. Év eleji kalkulációjuk pedig azt mutatja, hogy az addigi 286,2 milliárd forint támogatást a látványsportágak (labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) használták fel, ennek a pénznek fele persze nem meglepő módon futballra ment el.
A jövő évi büdzséből kieső, avagy a sportra jutó tétel akkor tűnik csak igazán nagynak, amikor kiderül:
A folyamatosan növekvő tao-pénzek növelik a korrupció veszélyét, hiszen „a cégeknek nem kell nyilvánosságra hozniuk, kit és mennyivel segítenek”.
Persze nem csak a tao-ból megy pénz sportra, hiszen a kormány nem áll le a stadionépítési programmal. A 2017-es költségvetésben szerepel a 15 milliárdos összköltségű szombathelyi stadion 5,6 milliárdos részlete. De milliárdok jutnak a kézilabda infrastruktúrájának fejlesztésére. Az ország több pontján (Szegeden, Vácon és a főváros XVII. kerületében, Rákosmentén) épül multifunkcionális csarnok.
Felmerülhet ugyan a kérdés, bevételek nélkül miként tartják fenn a létesítményeket? Ennek a problémának a megoldására készül a tao II., amelyet üzemeltetésre vehetnének igénybe a klubok. És ha az eddigi, horribilis összegek után még többre vágyik az ember, akkor a következő évben az alábbi plusz „szolgáltatások” is jönnek:
És akkor még nem is beszéltünk a jövő év csúcseseményéről, a vizes világbajnokságról. Aminek „megrendezését tízmilliárddal támogatja a költségvetés, ám a létesítmények fejlesztése is áthúzódik a következő évre bő 12 milliárd forint értékben”.
Jövőre tehát, 2017-ben 22 milliárd forint többletforrás jut a sportra, a teljes sportbüdzsé mintegy 223,6 milliárd forint lesz. Ez tízmilliárddal kevesebb, mint amennyit középfokú oktatásra költ jövőre az ország, és több, mint amennyi házi- és gyermekorvosi, illetve rendelői ellátásra jut összesen.
