Romolhatnak a továbbtanulási esélyek

Kevesebbet érhet majd a szakközépiskolai érettségi, mint a gimnáziumi.

Hutter Marianna
2016. 05. 11. 15:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem lesznek azonos értékűek a szakérettségik a gimnáziumiakkal a továbbtanulás szempontjából, ha jelen formájában fogadják el a kormány szakképzés átalakítására vonatkozó javaslatát – nyilatkozta lapunknak Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Kifejtette, a tervek szerint például egy egészségügyi szakközépiskolát végzett tanulónak csak biológiát kellene tanulnia, kémiát és fizikát nem, ha viszont úgy dönt, hogy az orvosi egyetemre akar menni, akkor a felvételihez már ez utóbbi tárgyakból is vizsgáznia kell.

Ugyanis a kormány többek közt azt szeretné bevezetni, hogy a szakközépiskolákban – amelyeket szakgimnáziumokká neveznének át – csak azt az egy természettudományos tárgyat tanítsák, amely a gyermek szakmájához szorosan kapcsolódik. Ráadásul nemcsak a természettudományi tárgyak számát csökkentenék nagymértékben a szakközépiskolákban, hanem az idegen nyelv és a matematika óraszámát is. Tehát míg a közismereti tárgyak száma radikálisan kevesebb lesz, a szaktantárgyaké nőne.

Gallóné arra is felhívta a figyelmet, hogy a szakmai kerettantervet együtt kéne vizsgálni a közismeretivel, ám előbbit még nem hozta nyilvánosságra a kormány, így egyeztetés sem indulhatott róla, pedig szeptember 1-jétől már szeretnék bevezetni az új rendszert. Ráadásul ha még el is fogadják a kerettanterveket, az intézményeknek időt kéne hagyni ahhoz, hogy saját programjukat ezekhez igazítsák. Ezek miatt a PSZ tegnap közleményben szólította fel a kormányt, halasszák el a szakképzés átalakításának bevezetését egy évvel, hogy legyen idő a széles körű szakmai egyeztetésekre.

Nemcsak a PSZ foglalt állást a halasztás mellett. Múlt héten a Nemzeti Pedagógus Kar is hasonló állásfoglalást adott ki, kifejezve aggodalmát is a változtatások miatt. Többek közt azzal érveltek, hogy a diákok korai választási kényszere és a pályaválasztás módosításának minden eddiginél nehezebb módja komoly feszültségeket okozhat. Problémának látták azt is, hogy a közismereti oldalon pedagógus-álláshelyek szűnhetnek meg, míg a szakmai oldalon pedagógushiány léphet fel, ami fokozza bizonyos szakmáknál a már eddig is meglévő problémát.

Kerestük a rendeletmódosítást előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy az utóbbi idők szakmai kritikáinak hatására megfontolják-e a változtatások bevezetésének halasztását, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.