Nem tudtam támogatni a módosítást – nyilatkozta lapunk megkeresésére Bencsik János, az egyetlen fideszes képviselő, aki inkább tartózkodott a köznevelési törvény módosításával kapcsolatos hétfői szavazáson annak ellenére is, hogy fidesz–KDNP-s kollégái mind igent nyomtak. A politikus kiemelte: azzal egyetértett, hogy a működési zavarokkal küzdő Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) decentralizálni kell, és úgy gondolja, az új tankerületi központok révén közelebb kerülnek a döntések az iskolákhoz.
Ugyanakkor a törvény másik részét, amely szerint az önkormányzatok közvetlen felelősségi köréből kikerülnek az iskolák a működtetés államosítása révén, nem tudta elfogadni. – Félő, hogy az önkormányzatok ismét teret veszítenek a helyi közügyekkel kapcsolatos aktív feladatvállalásban – indokolt Bencsik. Hozzátette: erről neki az a véleménye, hogy a kormányzat köthetett volna jó kompromisszumot is, hogy az önkormányzatok érdekeltsége továbbra is fennálljon a közoktatás területén. – Nem vagyok biztos benne, hogy az államosítással a korábbi üzemeltetési problémák megoldódnak, illetve hogy javul az oktatás színvonala – zárta szavait a fideszes képviselő.
Még kritikusabban nyilatkozott lapunknak az iskolák államosításáról Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Ő arról beszélt, hogy a kormány bukott történelmi idők emlékét eleveníti fel. – Van egy rossz hírem, ha 1945 után több mint 40 éven át nem működött az államosítás, 2016 után sem fog – kommentálta a döntést, hozzátéve: a rendszerváltáskor nem csak politikai, de oktatási rendszert is váltott Magyarország.
Ismeretes, az iskolák működtetésének államosításán, illetve a Klik Klebelsberg Központtá alakításán és 58 tankerületi központ létrehozásán túl az új köznevelési törvény többek közt azt is tartalmazza: a minden pedagógust érintő béremelés a tanárok egyéni teljesítménye alapján is történhet. A módosításban az áll, hogy a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja.
A kormány annak ellenére döntött így, hogy a javaslatot szakmai tiltakozás követte. Bár a Pedagógusok Szakszervezete és a Nemzeti Pedagógus Kar is egyetértett abban, hogy fontos a pedagógusok minőségi munkáját értékelni, mégsem tartották szerencsésnek, hogy a már mindenkinek megígért béremelés feltételeit változtatják meg. A köznevelési törvény továbbá kiterjeszti a pedagógusok előmeneteli rendszerét a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez eddig csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesült. Módosul a szakképzési törvény is, például a kormányzat a társadalmi nyomás hatására engedélyezte, hogy a 2017-től kötelező szakmai érettségit középszinten is le lehessen tenni.
