A parlament 119 igen, 61 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló kormányzati törvényjavaslatot.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztése nyomán a közlekedési hatóság rendeli el „az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét” az ilyen szolgáltatást biztosító alkalmazásoknak, illetve a szolgáltatást népszerűsítő weboldalaknak.
Nem tartja jó iránynak az Uber magyarországi operatív vezetője az új technológiák betiltását, blokkolását, „pusztán azért, mert azokat nem lehet beleerőszakolni az elavult szabályozás keretei közé”. A cég hétfői közleményében Fekete Zoltán a parlament hétfői döntésére reagált.
Az Uber MTI-hez eljuttatott közleményében leszögezte, a cég Magyarországon továbbra is kitart álláspontja mellett, ezt véleménye szerint megerősíti az Európai Bizottság iránymutatása is, amely felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne a betiltást, hanem az ésszerű szabályozást válasszák a megosztáson alapuló gazdaság szereplői esetében.
Az Uber eddig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy megfeleljen a szabályoknak: az autós partnerek kiváltották a személyszállítói engedélyeket és a magyar jogszabályoknak megfelelő számlát adnak - írták.
Az Uber továbbra is keresi a párbeszéd lehetőségét a döntéshozókkal annak reményében, hogy a jelenlegi, „idejétmúlt szabályozást” felváltsa egy modern, az új technológiákra szabott szabályozás, amely a fogyasztók érdekeit helyezi a középpontba.
Az Uber továbbra is elkötelezett 150 ezer magyarországi felhasználója és 1200 autóspartnere iránt, és folytatja működését – olvasható a cég közleményében.
A tiltás akkor rendelhető el, ha a taxiszolgáltatást szervező vagy közvetítő nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek, és ezen engedély hiánya miatt a hatóság bírságot szabott ki, a megbírságolt pedig folytatja ezt a tevékenységet.
A közlekedési hatóság 365 napra rendeli el a tiltást, amely ezt követően megszűnik.
A blokkolást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi, a blokkoló határozatnak – külön megjelölés nélkül is – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettje.
A törvény szerint a közlekedési hatóság 50 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, amely kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával a Ház úgy döntött: nem kell utánképzésen részt vennie a járművezetőnek, ha vezetői engedélyét a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó kilenc pont megállapítása miatt vonták vissza.
A vízi közlekedésről szóló törvényben a képviselők rögzítették: a kedvtelési célú vízi járművek mellett a motoros vízi sporteszközöket is csak a megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba hozni.
A törvény legtöbb rendelkezése a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
Megszavazta a parlament a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítja a zálogjogot, továbbá érinti a szülőtartás, az értékpapírjog és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének egyes szabályait is. A változtatásra 118 képviselő szavazott igennel és 65 nemmel.
A kormány szerint a módosításra a zálogjog területén a gazdasági növekedés érdekében van szükség, más területeken pedig az uniós szabályozásnak megfelelés, illetve a szülőtartás intézményénél például az alaptörvény rendelkezéseinek törvényi szintre átültetése a cél. A törvény a hitelbiztosítékoknál visszaállítja a két éve bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot.
Az indoklás kiemeli, hogy az új Ptk.-val meghonosítani kívánt különvált zálogjog nem vált be, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja pedig az, hogy növekedjen a jelzáloglevél-piac szereplőinek a száma, és ezzel összefüggésben élénküljön a banki refinanszírozási piac. Ehhez szükséges az önálló zálogjog intézményének az újraszabályozása.
A törvény a különvált zálogjog hitelezési gyakorlatban betöltött, nem túl jelentős szerepét megszünteti, és megteremti a lehetőségét annak, hogy a pénzügyi intézmény az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa át, amely eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól.
Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és a működtetői feladatokat az állami iskolafenntartónál, és differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok – többek között ezt tartalmazza az az oktatási törvényeket módosító csomag, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A képviselők a változtatásokat 120 igen, 64 nem és 1 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.
A köznevelési törvényt érintő módosítások között szerepel a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetősége a központi költségvetés adta keretek figyelembevételével.
Azért, hogy a lehető legnagyobb, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Kizárandó a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írják elő.
Az állami intézményfenntartó – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A vonatkozó kormányrendelet értelmében ötvenkilenc tankerület lesz, Budapesten kilenc működik majd. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények. A vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerül az érintett épületeknél.
A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá – a kinevezés és a felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezik. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy „középirányító” szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre.
