Döntések sorozata: egy évre blokkolhatják az Ubert

Több új törvényt fogadtak el a képviselők hétfőn a parlamentben.

A blokkolást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi, a blokkoló határozatnak – külön megjelölés nélkül is – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettje.

A törvény szerint a közlekedési hatóság 50 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt a szolgáltatót, amely kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.

A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával a Ház úgy döntött: nem kell utánképzésen részt vennie a járművezetőnek, ha vezetői engedélyét a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó kilenc pont megállapítása miatt vonták vissza.

A vízi közlekedésről szóló törvényben a képviselők rögzítették: a kedvtelési célú vízi járművek mellett a motoros vízi sporteszközöket is csak a megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba hozni.

A törvény legtöbb rendelkezése a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

Megszavazta a parlament a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítja a zálogjogot, továbbá érinti a szülőtartás, az értékpapírjog és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének egyes szabályait is. A változtatásra 118 képviselő szavazott igennel és 65 nemmel.

A kormány szerint a módosításra a zálogjog területén a gazdasági növekedés érdekében van szükség, más területeken pedig az uniós szabályozásnak megfelelés, illetve a szülőtartás intézményénél például az alaptörvény rendelkezéseinek törvényi szintre átültetése a cél. A törvény a hitelbiztosítékoknál visszaállítja a két éve bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot.

Az indoklás kiemeli, hogy az új Ptk.-val meghonosítani kívánt különvált zálogjog nem vált be, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja pedig az, hogy növekedjen a jelzáloglevél-piac szereplőinek a száma, és ezzel összefüggésben élénküljön a banki refinanszírozási piac. Ehhez szükséges az önálló zálogjog intézményének az újraszabályozása.

A törvény a különvált zálogjog hitelezési gyakorlatban betöltött, nem túl jelentős szerepét megszünteti, és megteremti a lehetőségét annak, hogy a pénzügyi intézmény az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa át, amely eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól.

Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és a működtetői feladatokat az állami iskolafenntartónál, és differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok – többek között ezt tartalmazza az az oktatási törvényeket módosító csomag, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A képviselők a változtatásokat 120 igen, 64 nem és 1 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

A köznevelési törvényt érintő módosítások között szerepel a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetősége a központi költségvetés adta keretek figyelembevételével.

Azért, hogy a lehető legnagyobb, minden pedagógust érintő béremelés és a pedagógus egyéni teljesítménye alapján történő differenciálás is megtörténjen, a 2016. szeptember 1-jei és a 2017. szeptember 1-jei illetményemelés fedezetének különbözetét az intézményvezető teljesítményalapon, az egyes pedagógusok között különbséget téve, eltérő mértékben is juttathatja. Kizárandó a túlzott szubjektivitást, garanciális szabályként egy kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer bevezetését és a pedagógusok ez alapján történő értékelését írják elő.

Az állami intézményfenntartó – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A vonatkozó kormányrendelet értelmében ötvenkilenc tankerület lesz, Budapesten kilenc működik majd. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább OM-azonosítóval és keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények. A vagyonkezelői jog az illetékes tankerületi központhoz kerül az érintett épületeknél.

A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá – a kinevezés és a felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezik. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé belép egy „középirányító” szervezet, az oktatási központ, az indoklás szerint ugyanis szükség van egy központi szervezetre.