Orbán Soros Györggyel kezdte a napot

A miniszterelnök a vihar előtti csendről beszélt.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a migránsáradat, a Röszkénél kerítést bedöntők és „Bicskén az a borzalmas ember” – aki azt mondja egy magyar nőnek, örüljön, hogy nem erőszakolta meg – nem egyenlő a muszlim világgal. A terrorveszély, az erőszakoskodás fölött létezik egy kifinomult magas muszlim kultúra – hívta fel a figyelmet.

A szunnita muzulmán világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar mecset nagysejkjével, Ahmad et-Tajjebbel folytatott megbeszéléséről elmondta: mindketten osztották azt az álláspontot, hogy ha Európa jót akar magának, akkor mindent meg kell tennie Egyiptom stabilitásáért. A kevesebb mint 30 milliós népességű Szíria összeomlásának következményeit „alig bírtuk ki itt, Európában”. Ehhez képest Egyiptom egy 90 milliós ország, így ha az instabil lesz, és „ha onnan egyszer megindulnak, azt nem fogjuk kibírni” – jelezte.

Az imámnak igaza van abban – folytatta –, hogy az Európai Uniónak félre kellene tennie „szokásos európai előítéleteit”, és arra kellene összpontosítania, hogy teljes mellszélességgel kiálljon a mostani egyiptomi politikai vezetés mellett. Ha ugyanis nincs sikeres egyiptomi politikai vezetés, és nincs erős, egységes hadsereg, akkor Európának egy újabb emberáradattal kell szembenéznie, amely háromszorosa lehet az eddiginek – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő azt is sürgette, hogy Európa gondolja újra külpolitikáját, mert az utóbbi időben három országban avatkozott be – Irakban, Szíriában és Líbiában –, és mindhárom összeomlott, káosz alakult ki, menekültek milliói indultak meg onnan.

„Ez a demokráciaexport nevű őrület ( ), hogy az európai kultúra fogalmaival, az itt bevált módszerekkel próbáljuk kéretlenül boldoggá tenni a más civilizációban, kultúrában másképp gondolkodó embereket, megbukott. A közel-keleti káosz és annak fájdalmas következményei Európára nézve számomra arra adnak bizonyítékot, hogy a demokráciát nem lehet exportálni se fegyverrel, se békésen” – fogalmazott, kiemelve: minden népet hagyni kell, hogy a saját kultúrája szerint építse fel a saját politikai, gazdasági rendszerét.

Líbia ügyében úgy foglalt állást: az egyik lehetőség, hogy Európa teljes mellszélességgel odaáll a líbiai kormány mellé, elismeri a líbiai hadsereget és elfogadja annak felfegyverzését. A másik lehetőség – folytatta –, hogy nemzetközi felhatalmazással európai katonai erőknek partra kell szállniuk Líbiában, ahol hatalmas menekülttáborokat kell létrehozni, és ott felfogni azokat, akik Európába igyekeznek, sőt oda kell visszavinni azokat is, akik már illegálisan átjöttek Európába.

Beszélt a brit EU-tagságról szóló, közelgő népszavazásról is, amellyel kapcsolatban a magyar álláspont úgy szól: „örülünk annak, hogy a britekkel egy szövetségben lehetünk ( ), de nem vindikáljuk a jogot magunknak, hogy megmondjuk a briteknek, mit tegyenek”.

A napokon belül kezdődő franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokság biztonsági kockázatait firtató kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: minden magyart arra kér, hogy maga mérlegeljen. A kormány minden segítséget megad, a konzuli szolgálatot megerősítik az Eb idejére – közölte, azt javasolva a szurkolóknak, hogy mielőtt elindulnak, regisztráljanak a konzuli szolgálat honlapján.

A miniszterelnök az eddig befejezetlen döntések lezárásával akar belevágni a négyéves kormányzati ciklus második felébe. Orbán Viktor elmondta: azt az elvárást fogalmazta meg a minisztereinek, hogy az elmúlt két évben megkezdett, de végig nem vitt, elhatározott, de aztán végre nem hajtott, a viták miatt „akaratunk ellenére” módosult összes korábbi döntést vegyék elő és még a kormányzati ciklus első felében zárják le.

„Ne vigyünk át magunkkal rágógumiszerűen nyúló ügyeket a ciklus első feléből a következő két évbe”, hogy akkor a jövővel lehessen foglalkozni – fogalmazott a kormányfő.

Ez egy nagy feladat – folytatta –, ezért sok kormányülés lesz a következő hetekben, egyenként veszik végig ezeket a döntéseket, és a kabinet úgy vág bele a négyéves ciklus második felébe, hogy „minden ügyet, amit megnyitottunk, le is zárunk”.

Orbán Viktor példaként arról beszélt, hogy a nagy rendszereket bár átalakították, egyes részeikben a viták miatt elmaradtak a végrehajtással. Az oktatást megemlítve azt mondta, hogy a terület átszervezése megtörtént, ám a tárgyalássorozatokon tető alá hozott megállapodásokkal korrigálni kell a korábbi döntéseket.