Papíron laknak csak a panzióban a székely kamionosok

Annyi a fiktív új lakó a XXIII. kerültben, hogy külön szavazókör kell nekik a migrációs népszavazáson.

Az állandó lakcím szükségességét a logisztikai cég korábban azzal magyarázta, hogy számos ellátás helyhez kötött. Ennek némileg ellentmond, hogy az unió polgárai térítés nélkül igénybe vehetnek egészségügyi ellátást: ehhez az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó személyeknek csupán EU-kártyával kell rendelkezniük.

Ám azzal már van egy kis bökkenő, ha az állandó lakcímet kapott munkavállaló nem tartózkodik életvitelszerűen a lakóhelyen. Mint ahogy a Népszabadság korábban utánajárt, a járási hivatal vezetőjének feljelentést kellett volna tennie, miután a tudomására jutott, hogy a bejelentkezett delikvensek nem élnek tartósan a panzióban. A cikk megjegyzi: aki olyan állandó lakóhelyre jelentkezik be, ahol ténylegesen nem él, közokirat-hamisítást követ el, azaz felmerül a bűncselekmény gyanúja. Szembesítettük a Waberer’s-t a fenti információval, a cég azonban nem kívánt válaszolni az erre irányuló kérdésünkre.

Azzal kapcsolatban azonban eltérőek az információk, hogy hány és milyen állampolgárságú személyt jelentettek be a panzióba. A Waberer’s hivatalos közlésében több száz román, ukrán és szerb, többnyire magyar nemzetiségű, kettős állampolgárságú munkavállalóról ír, akik mindegyikének a Viktória panzióban van a bejelentett lakcíme. Geiger Ferenc, a kerület polgármestere azonban arról számolt be portálunknak, hogy a logisztikai cég munkavállalói közül mintegy ezerhétszázan jelentkeztek be a szálláshelyre. Soroksár első embere szerint az okmányiroda naponta 5-10 embert jelent ki, ezzel szemben előfordult, hogy egy nap akár hétszer ennyit regisztráltak be a szálláshelyre.

A logisztikai cég munkavállalói közül a romániai sofőrökről annyi tudható, hogy miután megszűnt a vállalat csíkszeredai lerakata, sok román állampolgárságú – köztük sok székely – munkavállaló került a soroksári telephelyre. A kamionsofőröknek szállásra volt szükségük, ehhez a Nagykőrösi úti 353. szám alatti ingatlan bizonyult a legmegfelelőbbnek, hiszen egy kőhajításnyira fekszik a Waberer’s telephelyétől.

A soroksári helyhatóság egy ideig tűrte a megnövekedett lakóhely-regisztrációkat, ám most betelt a pohár. Ezért a kerületvezetés elszánta magát: települési adót vet ki mindazokra, akik illegálisan és az önkormányzat értelmezése szerint jogszabályellenesen jelentenek be személyeket állandó lakosként. Így akarja elejét venni az önkormányzat a tömeges, ám fiktív bejelentkezéseknek. (Érdeklődésünkre Soroksár polgármestere pontosította a Népszabadságban megjelent  információt, miszerint a lakókat adóztatnák meg: tehát nem a lakókat, hanem a bejelentőket adóztatnák meg.)

– A Viktória panzió megregulázására már csak azért is szükség volt, mert a vicc kategória határát súrolja a költői kérdés, miszerint hogyan funkcionálhat egy szálloda állandó lakhelyként – emeli ki a XXIII. kerület első embere. Ráadásul minden magyar szállodásnak idegenforgalmi adót kell fizetnie vendégei után, ám a panzió ebben sem jár az élen – bosszankodik Geiger Ferenc. A szálláshely évek óta elmaradt az illetékkel, így a soroksári önkormányzat arra kötelezi Keserű Évát, a hely tulajdonosát, hogy évekre visszamenőleg térítse meg a járulékot a budapesti önkormányzatnak.

Ám nemcsak emiatt okoz fejtörést a soroksári kerületvezetésnek a Viktória panzió. Geiger Ferenc szerint ősszel beköszönt a migrációs népszavazás, ezért erre az ingatlanra külön szavazókört kell kialakítaniuk. „De ki fogja leadni a szavazatát? Az ott lakók biztos nem, mert a valóságban egyetlen ember sincs ott. Csak papíron léteznek” – mutat rá a polgármester.

A voksolás azonban nem először állítja nehéz feladat elé a helyi önkormányzatot: hat évvel ezelőtt egy választási cirkusz hozta napvilágra a tömeges, de fiktív bejelentkezéseket – emlékeztet Geiger Ferenc. Akkor robbant a voksolási bomba, amikor kiderült: érintett a választáson egy olyan személy, akinek olyan érdekeltsége volt, ahonnan a legtöbb papíron regisztrált kamionsofőr származott. Félő volt, hogy ha a szavazásra jogosult munkavállalók leadják szavazatukat, eldönthetik a voksolást, ám ez szerencsére nem következett be. Mint ahogy a négy évvel későbbi, 2014-es októberi választások során sem éltek szavazati jogukkal a székely sofőrök, bár voksolásukkal lehet, hogy az eredményt is megváltoztathatták volna.

Azt nem lehet tudni, hogy a migrációs népszavazáson leadják-e voksukat a kamionosok, mivel az erre irányuló kérdésemet senkinek sem tudtam feltenni a helyszínen. Hiszen a papíron létező ezerhétszáz lakó közül eggyel sem találkoztam ottjártamkor. Mindenesetre érdekes lenne megtudni, hogyan válaszolnának arra a kérdésre, hogy „akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését”.