Papíron laknak csak a panzióban a székely kamionosok

Annyi a fiktív új lakó a XXIII. kerültben, hogy külön szavazókör kell nekik a migrációs népszavazáson.

„A románok miatt benne leszünk a tévében és a Magyar Nemzetben” – fakad ki kolléganőjének a Viktória panzió egyik alkalmazottja, miközben a Népszabadság cikke nyomán arról faggatom, vannak-e romániai sofőrök a szálláshelyen. Kérdésemre választ nem kapok, ám a hely tulajdonosához irányítanak, aki a szememre veti: „egyáltalán, miért vagyok itt?!” Hiszen Keserű Éva szerint minden szabályosan működik szállodájában, ezért sem érti, miért került be ismét a sajtóba. A hely tulajdonosa egyben a panzió mindenese is, pénztárgépet kezel, percenként csörög a telefonja, ám szakít rám is időt. Két hívás közt elmeséli: „nincs abban semmi meglepő, hogy szállást ad a Waberer’s logisztikai cég dolgozóinak”.

Első pillanatra ez valóban hétköznapi jelenségnek tűnik, ám a tények mást igazolnak: a soroksári lakóövezettől mintegy öt kilométerre fekvő panzióban az elmúlt években román állampolgárok ezreit jelentették be állandó lakcímre. A szálláshely előtt azonban nyoma sincs mindennek: sehol egy székely kamionsofőr, sehol az a kétezer ember, akiről mostanában szólnak a hírek. Nincs ölre menő harc a negyven ágyért, hiszen sosem volt még heti tíznél egyszerre több vendég itt.

Papíron azonban egészen más a helyzet. A Waberer’s International Nyrt. szomszédságában, a semmi közepén fekvő Viktória panzió talpon maradását a vállalattal kötött keretszerződés biztosítja. Ezzel ugyanis a motel vállalja, hogy a logisztikai cég kettős, valamint román állampolgárainak szállást ad – emeli ki Keserű Éva. Turista híján enélkül nem sokra vinnék a nagybani piac területén. A Waberer’s pedig kijárta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, hogy a cég sofőrjeit állandó lakosokként jelentsék be a panzióban – árulja el a szálloda tulajdonosa. Azonban rögvest meg is jegyzi: „az hogy miért jár az állandó lakcím, az számára is rejtély”.

Ám a nemzetközi fuvarozó vállalattól végül megtudjuk, miért kaptak román állampolgárok lakóhelyet egy negyvenágyas panzióban. A cég a hatályos jogszabályokra hivatkozva azt írja: a sofőröknek állandó lakcímmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy hazánkban dolgozhassanak. Mivel a fuvarozási tevékenységet csak munkavállalóként lehet végezni, ezért a dolgozók számára nélkülözhetetlen a magyar lakcím – mutat rá a vállalat. Azt már azonban nem a Waberer's teszi hozzá, hogy állandó lakcímmel még választásra is jogosulttá válnak az itt lakók. (Később szólunk bővebben erről.)

Az állandó lakcím szükségességét a logisztikai cég korábban azzal magyarázta, hogy számos ellátás helyhez kötött. Ennek némileg ellentmond, hogy az unió polgárai térítés nélkül igénybe vehetnek egészségügyi ellátást: ehhez az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó személyeknek csupán EU-kártyával kell rendelkezniük.

Ám azzal már van egy kis bökkenő, ha az állandó lakcímet kapott munkavállaló nem tartózkodik életvitelszerűen a lakóhelyen. Mint ahogy a Népszabadság korábban utánajárt, a járási hivatal vezetőjének feljelentést kellett volna tennie, miután a tudomására jutott, hogy a bejelentkezett delikvensek nem élnek tartósan a panzióban. A cikk megjegyzi: aki olyan állandó lakóhelyre jelentkezik be, ahol ténylegesen nem él, közokirat-hamisítást követ el, azaz felmerül a bűncselekmény gyanúja. Szembesítettük a Waberer’s-t a fenti információval, a cég azonban nem kívánt válaszolni az erre irányuló kérdésünkre.

Azzal kapcsolatban azonban eltérőek az információk, hogy hány és milyen állampolgárságú személyt jelentettek be a panzióba. A Waberer’s hivatalos közlésében több száz román, ukrán és szerb, többnyire magyar nemzetiségű, kettős állampolgárságú munkavállalóról ír, akik mindegyikének a Viktória panzióban van a bejelentett lakcíme. Geiger Ferenc, a kerület polgármestere azonban arról számolt be portálunknak, hogy a logisztikai cég munkavállalói közül mintegy ezerhétszázan jelentkeztek be a szálláshelyre. Soroksár első embere szerint az okmányiroda naponta 5-10 embert jelent ki, ezzel szemben előfordult, hogy egy nap akár hétszer ennyit regisztráltak be a szálláshelyre.

A logisztikai cég munkavállalói közül a romániai sofőrökről annyi tudható, hogy miután megszűnt a vállalat csíkszeredai lerakata, sok román állampolgárságú – köztük sok székely – munkavállaló került a soroksári telephelyre. A kamionsofőröknek szállásra volt szükségük, ehhez a Nagykőrösi úti 353. szám alatti ingatlan bizonyult a legmegfelelőbbnek, hiszen egy kőhajításnyira fekszik a Waberer’s telephelyétől.

A soroksári helyhatóság egy ideig tűrte a megnövekedett lakóhely-regisztrációkat, ám most betelt a pohár. Ezért a kerületvezetés elszánta magát: települési adót vet ki mindazokra, akik illegálisan és az önkormányzat értelmezése szerint jogszabályellenesen jelentenek be személyeket állandó lakosként. Így akarja elejét venni az önkormányzat a tömeges, ám fiktív bejelentkezéseknek. (Érdeklődésünkre Soroksár polgármestere pontosította a Népszabadságban megjelent  információt, miszerint a lakókat adóztatnák meg: tehát nem a lakókat, hanem a bejelentőket adóztatnák meg.)

– A Viktória panzió megregulázására már csak azért is szükség volt, mert a vicc kategória határát súrolja a költői kérdés, miszerint hogyan funkcionálhat egy szálloda állandó lakhelyként – emeli ki a XXIII. kerület első embere. Ráadásul minden magyar szállodásnak idegenforgalmi adót kell fizetnie vendégei után, ám a panzió ebben sem jár az élen – bosszankodik Geiger Ferenc. A szálláshely évek óta elmaradt az illetékkel, így a soroksári önkormányzat arra kötelezi Keserű Évát, a hely tulajdonosát, hogy évekre visszamenőleg térítse meg a járulékot a budapesti önkormányzatnak.

Ám nemcsak emiatt okoz fejtörést a soroksári kerületvezetésnek a Viktória panzió. Geiger Ferenc szerint ősszel beköszönt a migrációs népszavazás, ezért erre az ingatlanra külön szavazókört kell kialakítaniuk. „De ki fogja leadni a szavazatát? Az ott lakók biztos nem, mert a valóságban egyetlen ember sincs ott. Csak papíron léteznek” – mutat rá a polgármester.

A voksolás azonban nem először állítja nehéz feladat elé a helyi önkormányzatot: hat évvel ezelőtt egy választási cirkusz hozta napvilágra a tömeges, de fiktív bejelentkezéseket – emlékeztet Geiger Ferenc. Akkor robbant a voksolási bomba, amikor kiderült: érintett a választáson egy olyan személy, akinek olyan érdekeltsége volt, ahonnan a legtöbb papíron regisztrált kamionsofőr származott. Félő volt, hogy ha a szavazásra jogosult munkavállalók leadják szavazatukat, eldönthetik a voksolást, ám ez szerencsére nem következett be. Mint ahogy a négy évvel későbbi, 2014-es októberi választások során sem éltek szavazati jogukkal a székely sofőrök, bár voksolásukkal lehet, hogy az eredményt is megváltoztathatták volna.

Azt nem lehet tudni, hogy a migrációs népszavazáson leadják-e voksukat a kamionosok, mivel az erre irányuló kérdésemet senkinek sem tudtam feltenni a helyszínen. Hiszen a papíron létező ezerhétszáz lakó közül eggyel sem találkoztam ottjártamkor. Mindenesetre érdekes lenne megtudni, hogyan válaszolnának arra a kérdésre, hogy „akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését”.