Az 1956-os évforduló apropóján Novák Előd, a Jobbik akkori alelnöke és Pongrátz András, a Sztálin-szobor ledöntője a Szabadság térre vonultak, hogy kalapácsokkal verjék le a szovjet címert a felszabadítási emlékműről. Az akciónál több jobbikos országgyűlési képviselő is jelen volt – például Hegedűs Lórántné és Z. Kárpát Dániel –, a garázdaságot végül a készenléti rendőrség egysége hiúsította meg – olvasható a portálon. A történtek után az ATV jobbikos párttagokat és politikusokat kérdezett, akik olykor 18 karikás kifejezésekkel adtak hangot felháborodásuknak Novák akciója miatt – teszik hozzá.
Egyik informátoruk szerint az egész balhé Novák alelnöki kampányának a része volt, amivel a nemrég lezajlott tisztújításhoz kívánta építeni saját portfólióját.
A cikk megjelenése után azonban a Jobbik Magyarországért Mozgalom és Novák Előd beperelte az Atv.hut, és azt akarta kimondatni a helyreigazító közleményben, hogy valótlanul állították: „jobbikos párttagok, politikusok, képviselők lennének a forrásai azoknak a véleményeknek, nyilatkozatoknak és álláspontoknak”, amelyek az írásban a képviselő Szabadság téri botrányokozását értékelik. A bíróság első fokon helyt adott a keresetnek, de terjedelmes helyreigazító szövegét tulajdonképpen egy mondatra redukálta, egyebekben elutasította – olvasható a cikkben.
A fellebbezések nyomán viszont a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezt a döntést is megváltoztatta, az elsőfokú bíróság ítéletét, és a felperesek keresetét is teljes egészében elutasította. Indoklásában megjegyezte, hogy a felperes által kért helyreigazító közlemény nem kifejezetten esik egybe a sajtó-helyreigazítási eljárás céljával, mert nem a cikk lényegét képező állítások valótlanságát kifogásolta, hanem azt kérdőjelezte meg, hogy a megjelent állítások jobbikos forrásból származtak-e, és ez a másodfokú bíróság megítélése szerint nem tartozik a cikk lényegéhez – írják, hozzátéve: szemben az elsőfokú bírósággal a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az ATV eleget tett a bizonyítási tehernek.
