„Nem tudom, hányszor kell még elmondanunk, hogy Magyarország jövője az EU-ban van” – válaszolta Szijjártó Péter a Figyelő azon kérdésére, hogy ha bekövetkezik a brexit – azaz a britek unióból való kilépése –, lesz-e huxit. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország szerves része a közösségnek, az onnan érkező források több mint felét pedig gazdaságfejlesztésre költi a kormány.
Euró egyelőre nem lesz Magyarországon – mondta Szijjártó, akinél sok külföldi cég lobbizik, ő pedig régi barátjával, Varga Mihály pénzügyminiszterrel rendre tárgyal is a vállalatok igényeiről.
Szokott másokkal is tárgyalni.
„Szerintem ember annyit ellenzéki politikusokkal nem egyeztet külgazdasági kérdésekben, mint én”
– mesélte Szijjártó, aki nem bánja, hogy diplomata-útlevelet adott Kóka Jánosnak. A miniszter mindig azt tartja szem előtt, hogy a szabályok be legyenek tartva és az adott döntés szolgálja a magyar érdekeket. Az Eximbankot például megkérdezte arról, van-e a TV2-nek adott hiteleikben állami támogatás, üzleti alapon adták-e, visszafizetik-e a pénzt? Mindre igen volt a válasz – közölte Szijjártó.
A miniszter múlt heti, Szergej Lavrovval történt találkozóján a Dunaferr-ügyről és a Malév-ügyről is egyeztetett a Paks II. mellett, utóbbi kapcsán azt kérte az orosz külügyminisztertől, segítsen abban, hogy Szergej Gorkov, a Vnyesekonombank vezetője jöjjön el Budapestre. Az orosz szankciók szerinte sokat ártottak a magyar gazdaságnak, jövőre pedig ismét találkozik Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök – jelentette ki.
„Nem akarok óvodás szintre menni, amikor a gyerekek azt bizonygatják, ki kezdte a csúfolást, de nem én fasisztáztam le osztrák szomszédunkat, épp fordítva történt”
– ezt már a 168 Órának magyarázta a külügyminiszter, aki nem engedheti meg magának, hogy a sértéseket eleressze a füle mellett. A migrációt az EU történetének legsúlyosabb kihívásaként jellemezte (háromszor), de arra nem válaszolt, hogy a kvótás népszavazás eredményének lesz-e hatása uniós kötelezettségeinkre.
Soros György szerinte nem szimpatizál a magyar kormánnyal, a fideszesek Soros-ösztöndíjait firtató kérdésre pedig azt válaszolta, hogy az üzletember által támogatott civilszervezetek álláspontjai „más elbírálás alá esnek, mint ha valaki egyetemista korában ösztöndíjat kapott”. Szijjártó nem kételkedik abban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter igazat mondott akkor, amikor azt mondta: titkosszolgálati jelentések bizonyítják Soros György befolyását.
„Romboló megközelítésnek tartok minden olyat, ami arról szól, hogy ha bárki nem ért egyet száz százalékban a fősodorral, azt azon nyomban az európai egység bomlasztójaként bélyegzik meg”
– mondta a miniszter kiállva az EU mellett. Ugyanakkor bizonyos uniós lépéseket – például a kötelezettségszegési eljárásokat – a magyar migrációs politika miatti bosszúként értékelte a lapnak.
A külügyminiszterrel a Magyar Hírlap is közölt interjút csütörtökön, ennek már a címe (Elég volt a sunyi brüsszeli alkukból) is jelezte, más hangulatú beszélgetés zajlott az újságíró és Szijjártó között. Máté T. Gyula meglepően harcias kérdéseire (volt, amelyben Soros György befolyását firtatta, de a Fidesz-politikusok Soros-ösztöndíjainak ügyeire azért nem kérdezett rá, mert azt „liberális tényfeltáró újságírói logikának” titulálta) Szijjártó végig diplomatikus válaszokat adott. Elmondta: Magyarország jogállam, Soros alapítványait nem tiltják ki Magyarországról.
Egyébként a címadó mondat nem hangzott el így az interjúban, Szijjártó ezt mondta: világossá tettük, „az Oroszországgal szembeni sunyi, fű alatti automatikus szankció-meghosszabbító mechanizmust Magyarország nem támogatja”.
