Megállt a tudomány

Szakértők szerint a bevezetés megfelelő előkészítést igényel, amire a hátralévő idő nem elegendő.

Bár alig van bő egy hónapnál több a szeptemberben induló új tanévig, még mindig nem tudni, a kormány pontosan hogyan kívánja átalakítani a szakképzést. A tervek szerint a szakmai órák számát jelentősen megemelik, míg a természettudományos órák száma csökken. Ezt kompenzálandó kívánják bevezetni a kilencedik osztályos diákoknak az egyes területeken átívelő, komplex természettudományos tantárgyat. Hogy ennek részeként pontosan mit kellene tanítani, azt a kormány a pedagógusokra bízza, ám pontos tanterv híján a tanárok nem tudnak a tananyag kidolgozásához hozzálátni.

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakértője szerint a komplex tantárgy bevezetése önmagában nem lenne rossz megoldás, az EU-ban vannak rá példák. Ám a bevezetés megfelelő előkészítést igényel, amire a szeptemberig hátralévő idő nem elegendő. „Normális viszonyok között egy tanterv kidolgozására legalább egy tanévet szoktak hagyni. Ha pedig egy tantárgy annyira újnak számít, mint a komplex természettudományos tárgy, akkor ennél több időre lenne szükség” – mondta.

– Nehéz tanév elé nézünk, bizonytalan a helyzet – mondta Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető is arról számolt be, hogy amíg a komplex természettudományos tárgyról szóló rendelet nem jelenik meg, addig a pedagógusok nem tudnak érdemben készülni az átalakításokra. Főként a szakgimnáziumnak átnevezett szakközépiskolákban lesznek jelentős tartalmi változások, ugyanis a szakiskolákban (amelyeket ősztől szakközépiskolának neveznek – a szerk.) már jelenleg is létezik az iskolatípusra fejlesztett természetismeret tárgy.

Tóth szerint ugyanakkor nagyobb probléma az új tantárgy bevezetésénél, hogy a természettudományos tárgyak komplexszé válása miatt foglalkoztatási gondok keletkeznek majd a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá tartozó szakképzési centrumokban, hiszen a tanároknak kevesebb órát kell majd tanítani. Hogy a pedagógusoknak ne kelljen elbocsátással számolniuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) iskoláiban is tarthatnak majd órákat az ígéretek szerint. Ám arról még senki sem beszélt, hogy a gyakorlatban milyen módon tudnak majd a centrumok és a Klik iskolái együtt dolgozni. Eközben pedig probléma az is, hogy nem lesz elegendő pedagógus a szakmai órák megtartásához. „Eddig mindig a pedagógusok rugalmassága és nagylelkűsége oldotta meg a nehézségeket, ez így lesz a jövőben is” – mondta az MKSZSZ elnöke.

– A természettudomány nemcsak információtartalom, hanem a szakmai ismeret alkalmazásához nélkülözhetetlen, a világ működését leíró, annak megértését segítő gondolkodásmód – ezt írta a természettudományos tárgyak óraszámának csökkentése ellen tiltakozó petíciójában a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola. Az intézmény vezetője, Szűcs Tibor elmondta: az iskolának azóta sikerült megállapodásra jutnia a minisztériummal, a természettudományos tárgyak a választható sávban maradnak. A komplex természettudományos tárgy oktatása sem jelent majd különösebb nehézséget számukra, miután gyakorlóiskola lévén az elmúlt években már foglalkoztak tantárgyközi tanmenetek kidolgozásával. Az iskolaigazgató szerint a merev tanórai rendszer már továbbgondolásra érett, hiszen a világ gondolkodása is a komplexitás felé mutat. Igaz, az már más kérdés, hogy a tantárgy bevezetésének ütemezése nem volt szerencsés. Szerinte az átalakításokra való felkészüléshez a legtöbb szakmai segítséget az intézmények egymástól tudják kapni. „Nagyon fontos, hogy az iskolák a háttérben segítik egymást, mi is folyamatosan kapcsolatban vagyunk az ország más művészeti iskoláival. Ez másképp nem is menne” – tette hozzá.

– Mérgesek és felháborodtak a kollégák – mondta Péntekné Scherffel Ildikó, az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola biológia–kémia szakos tanára. Az ő intézményükben ez már csak azért is probléma, mert a legtöbb diákjuk sajátos nevelési igényű, sokan tanulási zavarral küzdenek, ami miatt többüket felmentik matematikából vagy idegen nyelvből. Ezek helyett sokan a természettudományokat választják érettségi tantárgyként, a legnépszerűbb a földrajz és a biológia. Így kérdés, hogy ha csökken a természettudományos órák száma, a gyerekek majd milyen tárgyból tudnak pótérettségit tenni. Mint Péntekné megjegyezte: egyelőre várják, hogy megjelenjen a központi tanterv, utána fognak összeülni a pedagógusok, hogy kidolgozzák az új tantárgyat. „Tűzoltó munka lesz, valószínűleg a kollégák is csak egy-két héttel fognak a tananyag előtt járni” – mondta. Emiatt biztos benne, hogy az első évben rengeteg pluszmegterhelést jelent majd a tanároknak az új rendszer.

###HIRDETES2###

A Magyar Nemzet kereste az NGM sajtóosztályát azzal kapcsolatban, hogy mikor jelennek meg a szakképzés átalakítására vonatkozó végső szabályozások, és hogy a minisztérium igény esetén nyújt-e majd szakmai segítséget a tantárgy kidolgozásához a pedagógusoknak, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.

– Szkeptikus vagyok, hogyan lehet heti három órába belezsúfolni négy tantárgy anyagát – mondta az MNO-nak Szilassi Péter, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja. Úgy vélte, amellett, hogy egy-egy pedagógus a saját szakterülete felől fogja megközelíteni a tárgy kidolgozását, az óra csupán arra lesz elég, hogy egy-egy érdekességet felvillantson, de az alapműveltség és a projektalapú tudás interpretációjára már nem lesz képes.

„Az ismeretanyag átadása ilyen kevés óraszámban csak frontálisan és túlságosan akadémikusan történhet, míg inkább a gyakorlatias és az élvezhetőbb képzésre lenne szükség. Honnan fogják tudni a középiskolások negyven százalékát kitevő szakgimnáziumi tanulók, hogy a devizahitel milyen kockázattal jár? Önálló földrajz tantárgy nélkül nem tudják megérteni a jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatokat, így a migráció hátterét, a világ vallásföldrajzi képét, a világgazdasági folyamatok jellemzőit sem. Véleményem szerint az összezsúfolt tárgy jobban fogja szórni a tanulók tudását, és még nagyobb lesz a különbség a gimnáziumok és a szakgimnáziumok között.” Azt ugyanakkor elismerte, hogy jogos az igény a természettudományok összehangolására, amire külön-külön, de a tantervek egyeztetésével kerülhetne sor.

(Bécsi Orsolya)