Megállt a tudomány

Szakértők szerint a bevezetés megfelelő előkészítést igényel, amire a hátralévő idő nem elegendő.

– A természettudomány nemcsak információtartalom, hanem a szakmai ismeret alkalmazásához nélkülözhetetlen, a világ működését leíró, annak megértését segítő gondolkodásmód – ezt írta a természettudományos tárgyak óraszámának csökkentése ellen tiltakozó petíciójában a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola. Az intézmény vezetője, Szűcs Tibor elmondta: az iskolának azóta sikerült megállapodásra jutnia a minisztériummal, a természettudományos tárgyak a választható sávban maradnak. A komplex természettudományos tárgy oktatása sem jelent majd különösebb nehézséget számukra, miután gyakorlóiskola lévén az elmúlt években már foglalkoztak tantárgyközi tanmenetek kidolgozásával. Az iskolaigazgató szerint a merev tanórai rendszer már továbbgondolásra érett, hiszen a világ gondolkodása is a komplexitás felé mutat. Igaz, az már más kérdés, hogy a tantárgy bevezetésének ütemezése nem volt szerencsés. Szerinte az átalakításokra való felkészüléshez a legtöbb szakmai segítséget az intézmények egymástól tudják kapni. „Nagyon fontos, hogy az iskolák a háttérben segítik egymást, mi is folyamatosan kapcsolatban vagyunk az ország más művészeti iskoláival. Ez másképp nem is menne” – tette hozzá.

– Mérgesek és felháborodtak a kollégák – mondta Péntekné Scherffel Ildikó, az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola biológia–kémia szakos tanára. Az ő intézményükben ez már csak azért is probléma, mert a legtöbb diákjuk sajátos nevelési igényű, sokan tanulási zavarral küzdenek, ami miatt többüket felmentik matematikából vagy idegen nyelvből. Ezek helyett sokan a természettudományokat választják érettségi tantárgyként, a legnépszerűbb a földrajz és a biológia. Így kérdés, hogy ha csökken a természettudományos órák száma, a gyerekek majd milyen tárgyból tudnak pótérettségit tenni. Mint Péntekné megjegyezte: egyelőre várják, hogy megjelenjen a központi tanterv, utána fognak összeülni a pedagógusok, hogy kidolgozzák az új tantárgyat. „Tűzoltó munka lesz, valószínűleg a kollégák is csak egy-két héttel fognak a tananyag előtt járni” – mondta. Emiatt biztos benne, hogy az első évben rengeteg pluszmegterhelést jelent majd a tanároknak az új rendszer.

###HIRDETES2###

A Magyar Nemzet kereste az NGM sajtóosztályát azzal kapcsolatban, hogy mikor jelennek meg a szakképzés átalakítására vonatkozó végső szabályozások, és hogy a minisztérium igény esetén nyújt-e majd szakmai segítséget a tantárgy kidolgozásához a pedagógusoknak, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.

– Szkeptikus vagyok, hogyan lehet heti három órába belezsúfolni négy tantárgy anyagát – mondta az MNO-nak Szilassi Péter, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja. Úgy vélte, amellett, hogy egy-egy pedagógus a saját szakterülete felől fogja megközelíteni a tárgy kidolgozását, az óra csupán arra lesz elég, hogy egy-egy érdekességet felvillantson, de az alapműveltség és a projektalapú tudás interpretációjára már nem lesz képes.

„Az ismeretanyag átadása ilyen kevés óraszámban csak frontálisan és túlságosan akadémikusan történhet, míg inkább a gyakorlatias és az élvezhetőbb képzésre lenne szükség. Honnan fogják tudni a középiskolások negyven százalékát kitevő szakgimnáziumi tanulók, hogy a devizahitel milyen kockázattal jár? Önálló földrajz tantárgy nélkül nem tudják megérteni a jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatokat, így a migráció hátterét, a világ vallásföldrajzi képét, a világgazdasági folyamatok jellemzőit sem. Véleményem szerint az összezsúfolt tárgy jobban fogja szórni a tanulók tudását, és még nagyobb lesz a különbség a gimnáziumok és a szakgimnáziumok között.” Azt ugyanakkor elismerte, hogy jogos az igény a természettudományok összehangolására, amire külön-külön, de a tantervek egyeztetésével kerülhetne sor.

(Bécsi Orsolya)