Megállt a tudomány

Szakértők szerint a bevezetés megfelelő előkészítést igényel, amire a hátralévő idő nem elegendő.

Hutter Marianna
2016. 07. 27. 13:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár alig van bő egy hónapnál több a szeptemberben induló új tanévig, még mindig nem tudni, a kormány pontosan hogyan kívánja átalakítani a szakképzést. A tervek szerint a szakmai órák számát jelentősen megemelik, míg a természettudományos órák száma csökken. Ezt kompenzálandó kívánják bevezetni a kilencedik osztályos diákoknak az egyes területeken átívelő, komplex természettudományos tantárgyat. Hogy ennek részeként pontosan mit kellene tanítani, azt a kormány a pedagógusokra bízza, ám pontos tanterv híján a tanárok nem tudnak a tananyag kidolgozásához hozzálátni.

Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) szakértője szerint a komplex tantárgy bevezetése önmagában nem lenne rossz megoldás, az EU-ban vannak rá példák. Ám a bevezetés megfelelő előkészítést igényel, amire a szeptemberig hátralévő idő nem elegendő. „Normális viszonyok között egy tanterv kidolgozására legalább egy tanévet szoktak hagyni. Ha pedig egy tantárgy annyira újnak számít, mint a komplex természettudományos tárgy, akkor ennél több időre lenne szükség” – mondta.

– Nehéz tanév elé nézünk, bizonytalan a helyzet – mondta Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető is arról számolt be, hogy amíg a komplex természettudományos tárgyról szóló rendelet nem jelenik meg, addig a pedagógusok nem tudnak érdemben készülni az átalakításokra. Főként a szakgimnáziumnak átnevezett szakközépiskolákban lesznek jelentős tartalmi változások, ugyanis a szakiskolákban (amelyeket ősztől szakközépiskolának neveznek – a szerk.) már jelenleg is létezik az iskolatípusra fejlesztett természetismeret tárgy.

Tóth szerint ugyanakkor nagyobb probléma az új tantárgy bevezetésénél, hogy a természettudományos tárgyak komplexszé válása miatt foglalkoztatási gondok keletkeznek majd a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá tartozó szakképzési centrumokban, hiszen a tanároknak kevesebb órát kell majd tanítani. Hogy a pedagógusoknak ne kelljen elbocsátással számolniuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) iskoláiban is tarthatnak majd órákat az ígéretek szerint. Ám arról még senki sem beszélt, hogy a gyakorlatban milyen módon tudnak majd a centrumok és a Klik iskolái együtt dolgozni. Eközben pedig probléma az is, hogy nem lesz elegendő pedagógus a szakmai órák megtartásához. „Eddig mindig a pedagógusok rugalmassága és nagylelkűsége oldotta meg a nehézségeket, ez így lesz a jövőben is” – mondta az MKSZSZ elnöke.

– A természettudomány nemcsak információtartalom, hanem a szakmai ismeret alkalmazásához nélkülözhetetlen, a világ működését leíró, annak megértését segítő gondolkodásmód – ezt írta a természettudományos tárgyak óraszámának csökkentése ellen tiltakozó petíciójában a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola. Az intézmény vezetője, Szűcs Tibor elmondta: az iskolának azóta sikerült megállapodásra jutnia a minisztériummal, a természettudományos tárgyak a választható sávban maradnak. A komplex természettudományos tárgy oktatása sem jelent majd különösebb nehézséget számukra, miután gyakorlóiskola lévén az elmúlt években már foglalkoztak tantárgyközi tanmenetek kidolgozásával. Az iskolaigazgató szerint a merev tanórai rendszer már továbbgondolásra érett, hiszen a világ gondolkodása is a komplexitás felé mutat. Igaz, az már más kérdés, hogy a tantárgy bevezetésének ütemezése nem volt szerencsés. Szerinte az átalakításokra való felkészüléshez a legtöbb szakmai segítséget az intézmények egymástól tudják kapni. „Nagyon fontos, hogy az iskolák a háttérben segítik egymást, mi is folyamatosan kapcsolatban vagyunk az ország más művészeti iskoláival. Ez másképp nem is menne” – tette hozzá.

– Mérgesek és felháborodtak a kollégák – mondta Péntekné Scherffel Ildikó, az Öveges József Szakközépiskola és Szakiskola biológia–kémia szakos tanára. Az ő intézményükben ez már csak azért is probléma, mert a legtöbb diákjuk sajátos nevelési igényű, sokan tanulási zavarral küzdenek, ami miatt többüket felmentik matematikából vagy idegen nyelvből. Ezek helyett sokan a természettudományokat választják érettségi tantárgyként, a legnépszerűbb a földrajz és a biológia. Így kérdés, hogy ha csökken a természettudományos órák száma, a gyerekek majd milyen tárgyból tudnak pótérettségit tenni. Mint Péntekné megjegyezte: egyelőre várják, hogy megjelenjen a központi tanterv, utána fognak összeülni a pedagógusok, hogy kidolgozzák az új tantárgyat. „Tűzoltó munka lesz, valószínűleg a kollégák is csak egy-két héttel fognak a tananyag előtt járni” – mondta. Emiatt biztos benne, hogy az első évben rengeteg pluszmegterhelést jelent majd a tanároknak az új rendszer.

###HIRDETES2###

A Magyar Nemzet kereste az NGM sajtóosztályát azzal kapcsolatban, hogy mikor jelennek meg a szakképzés átalakítására vonatkozó végső szabályozások, és hogy a minisztérium igény esetén nyújt-e majd szakmai segítséget a tantárgy kidolgozásához a pedagógusoknak, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.

– Szkeptikus vagyok, hogyan lehet heti három órába belezsúfolni négy tantárgy anyagát – mondta az MNO-nak Szilassi Péter, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja. Úgy vélte, amellett, hogy egy-egy pedagógus a saját szakterülete felől fogja megközelíteni a tárgy kidolgozását, az óra csupán arra lesz elég, hogy egy-egy érdekességet felvillantson, de az alapműveltség és a projektalapú tudás interpretációjára már nem lesz képes.

„Az ismeretanyag átadása ilyen kevés óraszámban csak frontálisan és túlságosan akadémikusan történhet, míg inkább a gyakorlatias és az élvezhetőbb képzésre lenne szükség. Honnan fogják tudni a középiskolások negyven százalékát kitevő szakgimnáziumi tanulók, hogy a devizahitel milyen kockázattal jár? Önálló földrajz tantárgy nélkül nem tudják megérteni a jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatokat, így a migráció hátterét, a világ vallásföldrajzi képét, a világgazdasági folyamatok jellemzőit sem. Véleményem szerint az összezsúfolt tárgy jobban fogja szórni a tanulók tudását, és még nagyobb lesz a különbség a gimnáziumok és a szakgimnáziumok között.” Azt ugyanakkor elismerte, hogy jogos az igény a természettudományok összehangolására, amire külön-külön, de a tantervek egyeztetésével kerülhetne sor.

(Bécsi Orsolya)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.