Középpontba került az elmúlt napokban a munkaerőhiány kérdése, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyíltan beszélt arról, hogy a hiányszakmák esetében harmadik országbeli szakképzett munkavállalókat lehetne behívni az országba. Ám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzése épp nem arra utal, hogy Magyarországra tömegeket kellene behívni dolgozni. A KSH szerint ugyanis az idei első negyedévben a versenyszférában 36 ezer volt a betöltetlen álláshely, míg a költségvetési intézményeknél további 14 500.
Ágazatokra lebontva a legtöbb üres állás a kereskedelemben, az autójavításban és adminisztratív területen volt. E szektorokban a betöltetlen státusok száma összességében megközelítette a 8000-et. Csaknem 3000 embert keresnek a kommunikációs szektorban, 2500-at járműgyártási, míg 2400-at szállítási és raktározási munkakörbe. A betöltetlen állások csaknem felét – szám szerint több mint 18 ezret – az ország középső részén hirdették meg, a többi régióban ettől jelentősen elmaradnak a számok.
Ehhez képest a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) éppen a napokban állt elő javaslatával, amely szerint kormányzati program szükséges a „kulturálisan beilleszthető”, szakképzett munkaerő bevonására. Még azt is hozzátették, hogy ez a lengyelországi vendégmunkások számához viszonyítva itthon 250 ezer embert jelentene. Azóta viszont már lényegesen óvatosabban fogalmaznak.
Rolek Ferenc, a szövetség alelnöke lapunknak tegnap már azt hangsúlyozta, hogy a 250 ezer a lengyel adatokhoz mért szám, de nem a valós itthoni szükségletet jelenti. Ennek ellenére szerinte lehet szükség külföldiekre, de „csak” 30-50 ezerre. Ezt azzal indokolta, hogy hiába van itthon nagyjából 120 ezer szakképzett munkanélküli, a kereslet és a kínálat sokszor nem találkozik. Ennek olyan egyszerű oka lehet, hogy nem a keresett munkához értenek az állásra várók vagy éppen az ország másik részére kellene utazniuk az állás betöltéséhez. Rolek Ferenc ugyanakkor leszögezte, a legideálisabb szerinte is az lenne, ha elsősorban itthonról lehetne megoldani a munkaerőhiányt. Szakképzéssel, átképzéssel lehetne a hiányszakmákba megfelelő munkaerőt biztosítani, de megfelelő képzés után a közmunkások közül is ezreket lehetne alkalmazni a versenyszférában.
Rolek Ferenc egyébként úgy látja, a KSH számai nem tükrözik a valós helyzetet. Az ő becsléseik szerint ugyanis 100, de akár 200 ezer üres álláshely is lehet a versenyszférában, ha beleszámoljuk azokat, amelyeket a munkaadók már meg sem hirdetnek. Szerinte ugyanis sokan így tesznek, mert tudják, hogy úgysem találnak megfelelő embert.
A KSH számaival sokkal inkább egybehangzó adatokat mondott viszont lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője. Mint kifejtette, a munkaadók a versenyszférában hivatalosan 36 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek be, a tényleges szám azonban 40-50 ezer körül lehet, vagyis ennyi szakember hiányzik a munkaerőpiacról. Az eltérést elsősorban azzal magyarázta, hogy sok cég nem bajlódik a bejelentéssel, hanem inkább megkeresi a piaci alapon működő munkaerő-közvetítőket. – Az építőiparban, a turizmusban, a vendéglátásban komoly gondok vannak – ismerte el Kordás László, hozzátéve, hogy például szakácsot, felszolgálót, műszerészt vagy hegesztőt szinte alig találnak a magyarországi cégek. Ezek az emberek ugyanis inkább külföldre mennek, mint hogy itthon nettó 110-120 ezer forintos fizetésért dolgozzanak. Megemlítette, régen a szlovákok jöttek Magyarországra, például az esztergomi gyárba dolgozni, most viszont a magyarok mennek Szlovákiába, ahol a minimálbér és az átlagkereset is magasabb, mint Magyarországon.
Kordás László szerint az MGYOSZ 250 ezer vendégmunkásra vonatkozó felvetése azért nagyon rossz irány, mert ez még inkább lefelé nyomná az amúgy is alacsony magyar bérszínvonalat. Ráadásul ezek az emberek, amint bekerülnek Magyarországra és így az uniós munkaerőpiacra, nem is maradnak nálunk, hanem szinte rögtön továbbmennek Nyugat-Európába.
Mint arról beszámoltunk, Varga Mihály harmadik országbeli munkavállalók behívására vonatkozó mondatai nagy vihart kavartak, még kormányon belül is. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben igyekezett elmagyarázni, hogy a tárcavezető „nem támogatja szakképzetlen, írástudatlan bevándorló tömegek behozatalát Európába, ezzel ugyanis nem lehet megoldani az unió munkaerő-piaci problémáit”. Másnap Lázár János szögezte le, hogy nem ért egyet a vendégmunkások alkalmazásával, hiszen a kormánynak először a hazai munkanélküliséget kell felszámolni.
