Werling Klára, a Vírusos Májbetegek Országos Egyesületének vezetője ismertette: a hepatitisznek öt altípusa van, amelyek közül az A és az E csak akut tüneteket okoz, a B és a D pedig általában együtt jár, és a B ellen van védőoltás. A hepatitisz-világnap leginkább a C altípusról szól, hiszen ez a legveszélyesebb – mondta, hozzátéve: Magyarországon 70 ezer fertőzött lehet, közülük 50 ezren már krónikus májbetegségben szenvednek, azonban csak 20 ezernél ismerték fel a betegséget, és közülük is csak 10 ezret kezelnek.
Világos tehát, hogy a szűrés fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni, főként a veszélyeztetett csoportoknál: ilyenek az egészségügyi dolgozók, azok, akik 1992 előtt vért vagy vérkészítményt kaptak, akiknek tetoválásuk van, a droghasználók, valamint azok, akiknek magas a májenzimértékük – közölte. Magyarországon azonban nincs szervezett szűrés hepatitisz C-re, még a terhes nőknél sem rutin az 1500 forintos célzott vizsgálat – tette hozzá.
Werling Klára méltatta az egészségügyi vezetést, amiért Közép-Európában tavaly Magyarországon vezették be először az új típusú hepatitiszgyógyszert, amely amellett, hogy hatékony, csak két-három hónapos kezelést igényel, és mellékhatása sincs, szemben a korábbi kezelési móddal. Ugyanakkor csak azok jutnak a térítésmentes kezeléshez, akik a betegség legelőrehaladottabb stádiumában vannak. Így az az ellentmondásos helyzet áll elő, hogy akinél korán felismerik a betegséget, annál is meg kell várni az állapot rosszabbodását a kezelés megkezdésével – emelte ki.
Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását kérte az egészségügyi államtitkárságtól, hozzáfűzve: ez „nem megy anyagi ráfordítás nélkül”.
