A fideszesek és a jobbikosok bíznak inkább Trumpban

Vlagyimir Putyint is sokkal jobban kedvelik a teljes népesség átlagánál a jobbra húzó szavazók.

Az már a részletesebb adathalmazból hámozható ki, hogy hazai pártpreferenciák mentén vizsgálva hogyan alakulnak a fenti számok. Megítélésünk szerint a Fidesz- és a Jobbik-szavazó résztvevők válaszai bizonyultak a legérdekesebbnek. Itt érdemes rögzíteni, hogy az 1005 magyar megkérdezettből mindössze 50-100 vállalta akár fideszes, akár jobbikos pártpreferenciáját úgy, hogy valamelyik vizsgált politikus mellé is beállt.

Obamát, Merkelt és Hillary Clintont nagyjából ugyanannyi fideszes és jobbikos kedvelte, mint amennyien inkább nem, Putyinnál és Trumpnál azonban pozitív irányba lengett ki az inga. Azaz elmondható, hogy a jobboldali pártszimpátiájú válaszadók a teljes lakossági átlagnál jóval nagyobb arányban bíznak az orosz elnökben és a republikánus elnökjelöltben:

Összességében kedvező az Egyesült Államok magyarországi megítélése: 9 százalék nagyon jó, 53 százalék inkább jó véleménnyel van az USA-ról. A nem kedvelők összesen 32 százalékot tesznek ki, ebből mintegy 8 százalék az egyáltalán nem szimpatizálók aránya. Kína megítélése már jóval megosztottabb: 4 százalék nagyon kedveli, 41 százalék inkább igen, 35 százalék inkább nem, 9 százalék pedig nagyon nem.

A magyarok 59 százaléka szerint az USA a világ vezető gazdasági nagyhatalma, 18 százalék Kínát mondta, az Európai Uniót viszont csak 7 százalék. (Valójában és összességében ez utóbbi számít a világ legnagyobb gazdaságának, már ha a GDP-t vesszük alapul ennek mérésére – a szerk.) Kínáról a magyarok 64 százaléka úgy látja továbbá: az állam nem tartja tiszteletben a szabadságjogokat – ez egyébként a nyugati államok 80-90 százalékos eredményéhez képest alacsony.

Szabadságjogok tekintetében az USA-ról sincs jó véleményünk: a magyarok negyede szerint valamilyen szinten elnyomja ezeket az amerikai állam. A napi híradásokat figyelembe véve az talán kevéssé meglepő, hogy ezt a népet inkább erőszakosnak tartjuk (46 százalék vélekedett így), mint nem (44 százalék) – igaz, a két százalékpontnyi különbség még hibahatáron belül van. Ugyanakkor az amerikaiakat keményen dolgozó embereknek tartja a lakosság 57 százaléka, ezzel ellentétes véleményen 32 százalék volt. A magyarok relatív többsége (46 százalék) kapzsinak is tartja az amerikaiakat (41 százalék nem), míg egy százalékponttal kevesebben a toleráns jelzőt is rájuk biggyesztenék (43 százalék pedig nem, így ez is hibahatáron belüli differencia).

Arról sem nagyon tudtunk dönteni, hogy arrogánsak-e az amerikaiak (42 százalék szerint igen, 43 százalék szerint nem), ahogy arról sem, hogy fontosabb szerepet játszik-e a világban az Egyesült Államok, mint tíz éve. 31 százalék szerint fontosabb, ugyanennyi szerint kevésbé fontosabb, 33 százalék szerint pedig ugyanolyan szerepe van az USA-nak, mint egy évtizede. Az amerikaiak vezette koalíció Iszlám Állam-ellenes szíriai harcáról is megkérdezték a magyarokat: 53 százalék támogatja, ugyanakkor 36 százalék ellenzi azt.