Nemrég mi is hírt adtunk annak a Pew Research Center (PRC) által végzett közvélemény-kutatásnak az eredményeiről, melyből kiderült, hogy a magyarok szerint Hillary Clinton jobb amerikai elnök lenne, mint Donald Trump. Pontosabban: többen bízunk abban, hogy a demokrata jelölt helyesen cselekszik majd a világpolitika színpadán (ha megválasztják), mint ahányan a republikánusok üdvöskéjének feltételezett teljesítményéről pozitívan vélekedünk. További részletekre is kíváncsiak voltunk azonban, ezért elkértük a részletesebb adatokat is a 2004-ben alapított, világszerte mértékadónak számító társadalomtudományi agytröszttől.
A módszertanról
A Pew Research Center az általuk évente többször is végrehajtott globális attitűdvizsgálat részeként április 16-a és május 10-e között folytatott személyes lekérdezést Magyarországon. A reprezentatív felmérés során 1005 felnőttet kérdeztek meg, a hibahatár 4,5 százalékos.
Arról tehát már előző cikkünkben is írtunk, hogy a magyar népesség körében nagyobb a népszerűsége Hillary Clintonnak, mint Donald Trumpnak. Az exminiszter a válaszadók 44 százaléka szerint lenne sikeresebb, ugyanez az arány az ingatlanmágnásnál mindössze 20 százalék. Az ellenzők aránya 33:42 – azaz a New York-i playboyt kevésbé szereti a magyar –, de a nem válaszolók között is nagy volt a különbség: míg a korábbi first ladyről a megkérdezettek kevesebb mint negyede (23 százalék) nem alkotott véleményt, Trumpról már több mint egyharmaduk (37 százalék).
Érdemes még Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár eredményeiről is szót ejtenünk. Talán a menekültválság kezelésének mikéntje miatt is születhetett olyan eredmény, mely szerint Putyint inkább kedveli a magyar, mint Merkelt: előbbiben 38 százalék bízik, utóbbiban 29. Az elutasítók aránya egyébként mindkét politikusnál nagyobb: Putyint 52 százalék nem kedveli, míg Merkelt még ennél is többen, 63 százaléknyian.
További érdekesség, hogy Putyinról és Merkelről sokkal merészebben alkottak véleményt a válaszadók, hiszen előbbiről csak tíz, utóbbiról pedig mindössze hét százalék nem nyilatkozott. Ezt talán azzal lehet magyarázni, hogy őket jobban ismerik, mint Hillary Clintont és Donald Trumpot, valamint Putyin és Merkel politikája is jobban hat a magyarokra.
Az már a részletesebb adathalmazból hámozható ki, hogy hazai pártpreferenciák mentén vizsgálva hogyan alakulnak a fenti számok. Megítélésünk szerint a Fidesz- és a Jobbik-szavazó résztvevők válaszai bizonyultak a legérdekesebbnek. Itt érdemes rögzíteni, hogy az 1005 magyar megkérdezettből mindössze 50-100 vállalta akár fideszes, akár jobbikos pártpreferenciáját úgy, hogy valamelyik vizsgált politikus mellé is beállt.
Obamát, Merkelt és Hillary Clintont nagyjából ugyanannyi fideszes és jobbikos kedvelte, mint amennyien inkább nem, Putyinnál és Trumpnál azonban pozitív irányba lengett ki az inga. Azaz elmondható, hogy a jobboldali pártszimpátiájú válaszadók a teljes lakossági átlagnál jóval nagyobb arányban bíznak az orosz elnökben és a republikánus elnökjelöltben:
Összességében kedvező az Egyesült Államok magyarországi megítélése: 9 százalék nagyon jó, 53 százalék inkább jó véleménnyel van az USA-ról. A nem kedvelők összesen 32 százalékot tesznek ki, ebből mintegy 8 százalék az egyáltalán nem szimpatizálók aránya. Kína megítélése már jóval megosztottabb: 4 százalék nagyon kedveli, 41 százalék inkább igen, 35 százalék inkább nem, 9 százalék pedig nagyon nem.
A magyarok 59 százaléka szerint az USA a világ vezető gazdasági nagyhatalma, 18 százalék Kínát mondta, az Európai Uniót viszont csak 7 százalék. (Valójában és összességében ez utóbbi számít a világ legnagyobb gazdaságának, már ha a GDP-t vesszük alapul ennek mérésére – a szerk.) Kínáról a magyarok 64 százaléka úgy látja továbbá: az állam nem tartja tiszteletben a szabadságjogokat – ez egyébként a nyugati államok 80-90 százalékos eredményéhez képest alacsony.
Szabadságjogok tekintetében az USA-ról sincs jó véleményünk: a magyarok negyede szerint valamilyen szinten elnyomja ezeket az amerikai állam. A napi híradásokat figyelembe véve az talán kevéssé meglepő, hogy ezt a népet inkább erőszakosnak tartjuk (46 százalék vélekedett így), mint nem (44 százalék) – igaz, a két százalékpontnyi különbség még hibahatáron belül van. Ugyanakkor az amerikaiakat keményen dolgozó embereknek tartja a lakosság 57 százaléka, ezzel ellentétes véleményen 32 százalék volt. A magyarok relatív többsége (46 százalék) kapzsinak is tartja az amerikaiakat (41 százalék nem), míg egy százalékponttal kevesebben a toleráns jelzőt is rájuk biggyesztenék (43 százalék pedig nem, így ez is hibahatáron belüli differencia).
Arról sem nagyon tudtunk dönteni, hogy arrogánsak-e az amerikaiak (42 százalék szerint igen, 43 százalék szerint nem), ahogy arról sem, hogy fontosabb szerepet játszik-e a világban az Egyesült Államok, mint tíz éve. 31 százalék szerint fontosabb, ugyanennyi szerint kevésbé fontosabb, 33 százalék szerint pedig ugyanolyan szerepe van az USA-nak, mint egy évtizede. Az amerikaiak vezette koalíció Iszlám Állam-ellenes szíriai harcáról is megkérdezték a magyarokat: 53 százalék támogatja, ugyanakkor 36 százalék ellenzi azt.
