Simicskó István honvédelmi miniszter július 1-jén rendelt el belső vizsgálatot a hortobágyi volt bombázó lőtér mentesítése során történt halálos tűzszerész-baleset ügyében. A Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtóügyelete a hét végén nem tudott válaszolni arra, hogy a vizsgálat ma lejáró határidejét meghosszabbítják-e. Vélhetően ez fog történni, hiszen értesülésünk szerint időközben külföldi szakértőket is felkértek a részvételre. Azt is megtudtuk, hogy a vizsgálatba bevonták a nemzeti park szakirányítását ellátó földművelődésügyi tárcát. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon közigazgatási eljárás folyik az ügyben, és információnk szerint igazságügyi orvos szakértői véleményekre várnak, így várhatóan ez a procedúra sem fejeződik be a napokban.
A tűzszerészeti munkákat közbeszerzési eljárásban elnyerő Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. egyik ügyvezető-tulajdonosa, Koklács András azt mondta lapunk megkeresésére, hogy a Honvédelmi Minisztérium hivatalos vizsgálatának lezártáig nem kíván nyilatkozni.
Ismeretes, július 1-jén a hortobágyi bombavető lőtér tűzszerészi mentesítése során egy már hatástalanított, elszállításra váró, 250 kilogrammos szovjet repesz-romboló légibomba felrobbant, négy tűzszerész vesztette életét, egy katona súlyos sérüléseket szenvedett. A tragédia vélhető okai között felvetődött a tűzszerészek túlzott leterheltsége.
Benkő Tibor vezérkari főnök korábbi tájékoztatása szerint heti váltásban naponta 32–35 honvéd vett részt a mentesítésen. A tragédia napján harmincketten voltak jelen, ebből tizenöten tűzszerészek. Az ezred pontos létszáma államtitok, mint ahogy a tűzszerészek pontos száma is. Becslések szerint maximum háromszázan lehetnek, azaz legalább öt százalékukat kötötte le a lőtér mentesítése. A honvéd tűzszerészek a bombázó lőtér mentesítésén túl is óriási munkát végeznek. Általános leterheltségüket jellemzik a HM-től kapott és a Simicskó István minisztertől származó adatok. A tárcavezető közlése szerint az elmúlt hetven évben a tűzszerészkatonák több mint húszmillió robbanótestet hatástalanítottak, mintegy 150 ezer hektárnyi területet mentesítettek az országban, s eközben háromszázan vesztették életüket.
Az MH 1. Tűzszerész- és Hadihajós Ezred 1974-től vezetett nyilvántartása szerint 5 660 695 darab robbanótestet hatástalanítottak 2015 végéig, ebből az elmúlt tíz évben több mint másfél milliót.
2015-ben 20 ezernél is több hatástalanítást végeztek, 2456 bejelentést követően; ez átlagosan napi hét bejelentés és napi 434 hatástalanítás. A bejelentések harmada érkezett a hortobágyi lőtérről, ahol 2015-ben 2692 darab, 2016 első felében 1222 robbanótestet hatástalanítottak a katonák.
Az elmúlt évek átlagait tekintve a legtöbb bejelentés Fejér megyéből érkezik, a 2015-ös év során a bejelentések 44 százaléka négy megyéből jött. Így Fejérből 377, Budapestről 213, Pest megyéből 295, valamint Veszprém megyéből 194 bejelentést kapott a tűzszerészügyelet, a bejelentések számát tekintve ezek az ország tűzszerészeti szempontból legszennyezettebb területei. A mentesítések helyszínét a megyei eloszlásnál pontosabban azért nem közlik, mert el kívánják kerülni, hogy azok is információhoz jussanak, akik kifejezetten keresik és haza is viszik a robbanószereket.
A hatástalanított robbanótestek többsége II. világháborús szerkezet. Ezért nyilatkozta korábban egy tűzszerész, hogy várhatóan még száz évig lesz munkájuk. A HM szerint az eddig talált robbanótestek száma alapján a kijelentés megállja a helyét, ám a becsült érték is csak hozzávetőleges lehet.
