A közlemény szerint majdnem egy évig tartó átfogó vizsgálatok után megállapították, hogy a projekt előkészítése és tervezése nem volt kellően megalapozott, és a rendszer még alapszinten sem működött volna. A műszaki kiírás számos helyen hibás, hiányos vagy ellentmondásos volt, a szükséges építészeti munkák és a szoftverintegrációs feladatok kimaradtak a szerződésből. Nem lehetett tudni továbbá, hogy a beléptetőkapuk mekkora torlódást okoznának, és bizonyos jogszabályi követelményeket – katasztrófavédelmi, biztonsági előírásokat – is figyelmen kívül hagytak. Ezenkívül az is kiderült, hogy a fejlett adatátviteli rendszer működtetéséhez nem elég a szerződésekben szereplő 3G adatkapcsolat, helyette 4G szükséges.
Megállapították azt is, hogy az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, amikor nem integrált, kulcsrakész elektronikus jegyrendszer kiépítésére írt ki pályázatot, hanem tulajdonképpen eszközbeszerzésre szoftveres integráció nélkül. Ezenfelül időközben a projekt lényeges elemeit érintő jogszabályok – például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény – is megváltoztak, ezt pedig az eredeti konstrukció nem képes kezelni, tették hozzá.
Közölték: a BKK megteszi az újratervezéshez szükséges lépéseket, amivel nemcsak a jogszabályi feltételek teljesüléséről gondoskodik, hanem csökkenti az utasok adminisztrációs terheit is. Utóbbi különösen fontos, mivel a regisztrációs folyamat eredeti elképzelések szerinti megvalósítása „elfogadhatatlan és kezelhetetlen állapotot eredményezett volna”.
Jelezték, hogy a 3-as metróval kapcsolatos elemek a felújítás miatt kikerülnek a 2017 végén záruló projektből, és a második fázisában valósulnak majd meg. Kiemelték, hogy a módosítások miatt a program nem lesz drágább, és a befejezés határideje sem módosul.
A közleményben kitértek arra is, hogy a projekt számos elemében a legfejlettebb, de kész rendszerként a világon még sehol sem bevezetett megoldásokat alkalmaz majd. Egy ilyen összetett fejlesztési program esetében törvényszerűek az irányváltások, újratervezési lépések. A fő cél, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetésével az utasok kényelmes és biztonságos szolgáltatást vehessenek igénybe – írták.
„Röhejes visszamutogatásba kezdett a Fővárosi Önkormányzat és a BKK, látva, hogy az elmúlt másfél év hibái nyomán teljesen megfeneklett a BKK korábbi vezetése által előkészített Rigó elektronikus jegyrendszer megvalósítása” – reagált Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid korábbi vezérigazgató a Budapesti Közlekedési Központ közleményére, hozzátéve: a rendszer megvalósítására szóló szerződést 2014-ben még ő írta alá a számos referenciával bíró német-hongkongi rendszerszállítóval.
Hozzátette: az elektronikus jegyrendszer előkészítését 2011-től három éven át egy tapasztalt banki informatikai, tömegközlekedési, jogi és pénzügyi szakértőkből álló csapat végezte, minden döntési ponton bevonva a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK igazgatóságát. Mint írja, alapos piackutatás után aprólékosan végiggondolt és kidolgozott tendert folytattak le, több külföldi szakértőt vontak be, és a teljes eljárást a finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szakmailag felügyelte.
Szavai szerint – Tarlós István főpolgármester jelenlétében – sikeresen megkötötték a szerződést, a „visszamutogatási szándék már csak ezért is erőltetett, arról nem is beszélve, hogy a most hibákra »rádöbbenő« BKK-igazgatóság számos, főváros által delegált tagja és elnöke az előző ciklusban is a testületben dolgozott”.
„Mivel a látható eredményeknek, a metró beléptetőkapuinak, a járművekre telepített kártyaleolvasóknak és a csipkártyáknak is lassacskán már működniük kellene, most elindult a mosakodás és a felelősségkeresés. Ennek újabb fordulóját látjuk most: a BKK mai közleményében nincs más, mint mellébeszélés, mosakodás, felelősséghárítás és visszamutogatás” – fűzte hozzá Vitézy. Szerinte húsz hónapja döntött úgy a főváros vezetése és a főpolgármester, hogy szétveri a BKK-t mint integrált közlekedésszervezőt, elvonja számos feladatát, és ennek jegyében leváltja a korábbi menedzsmentet.
