Ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek az október 2-i kvótaellenes népszavazáson, mint amilyenek voltak a 2014-es országgyűlési választásokon is, így a kettős állampolgársággal rendelkező, főként a határon túli magyarok levélben is szavazhatnak, ám a külföldön dolgozók és tanulók – akik rendelkeznek állandó magyar lakcímmel – csak a külképviseleteken adhatják majd le voksukat – írja a Népszabadság, emlékeztetve arra, hogy így sok magyarnak rengeteget kell majd utaznia, hogy leadhassa szavazatát.
A rendelkezés sokak szerint diszkriminatív, korábban az ügy eljutott az Alkotmánybíróságig és az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is, de Strasbourg például arra hivatkozva nem talált kifogást a gyakorlatban, miszerint a két csoport szavazati jogai között különbség van: a határon túliak csak pártlistára, a külföldön élők viszont egyéni jelöltekre is szavazhatnak.
Ujhelyi István MSZP-alelnök és európai parlamenti képviselő szerint azonban ez az érvelés az októberi referendum esetében nem állja meg a helyét: ugyanis a betelepítési kvóta elleni népszavazáson egyetlen szavazólap lesz, egy kérdéssel.
Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke azonban úgy véli, ez a gyakorlat nem alkotmánysértő, hiszen az Alkotmánybíróság döntése alapján az állam többféleképpen biztosíthatja a szavazati jog gyakorlását.
A Népszabadság megjegyzi, az Ab idén áprilisi határozata valóban ezt tartalmazza, a magyarországi lakcím alapot ad a különbségtételre.
A lap azt is megjegyzi, hogy a 2014-es választásokon 128 ezer kettős állampolgár voksolt levélben, döntően a szomszédos országokból, míg a külképviseleteken mindössze 24 ezren szavaztak. Vagyis a minden becslés alapján több százezer külföldön dolgozó, tanuló magyar többségét sikerült távol tartani a választástól.
