Riasztó adatokról számoltak be a szakértők egy tegnapi, a fogamzásgátlás világnapja alkalmából tartott kerekasztal-beszélgetésen. Mint az a 16–25 éves korosztály szexuális szokásait bemutató felmérés ismertetésén elhangzott, az első együttlétnél a válaszadók fele azért nem védekezett, mert nem gondolta, hogy szükség lenne rá, minden tizedik fiatal pedig nem tudta, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésére. Az 500 fős mintán idén májusban végzett felmérés rámutatott arra is: a megkérdezett magyar fiatalok átlagosan 16,5 évesen veszítik el a szüzességüket – a magas iskolai végzettségűek kicsit később, az alapfokú végzettségűek korábban –, a védekezésre viszont ijesztően kevés figyelmet fordítanak. A 16–25 éves korosztály negyede még soha nem védekezett, annak ellenére, hogy jelentős részük legalább hetente egyszer él nemi életet, a könnyelműség miatt pedig gyakran kerülnek szorult helyzetbe. Az elmúlt évben tízből egy válaszadónak szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra.
A magyar iskolások negyede továbbra is súlyfelesleggel küzd, és túl sokat ülnek – állapítja meg a Magyar Diáksport Szövetség legújabb felmérése. A testnevelő tanárok a 2015/2016-os tanévben is elvégezték a diákok fittségi állapotát vizsgáló méréseket; az előzetes adatok szerint a felső tagozatos és középiskolás gyerekek negyede túlsúlyos vagy elhízott. A kilenc területet vizsgáló fittségi teszt közül a gyerekek a törzsemelés és az ingafutás tesztben voltak a leggyengébbek, míg a kézi szorítóerő- és a hasizomtesztben mutatták a legjobb eredményeket. (K. Sz.)
Séllei Györgyi, az Ars Erotica Alapítvány munkatársa arról beszélt: a fiatalok felelőtlen viselkedésében komoly szerepet játszik, hogy tízből mindössze egy szülő támogatja anyagilag a gyermekét, ha fogamzásgátlásról van szó, egy megbízható védekezési eszközt pedig nem minden tinédzser tud megengedni magának.
Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke a sürgősségi fogamzásgátlással kapcsolatban kiemelte: sokan nem tudják, de a sürgősségi fogamzásgátló tabletta nem biztos módszer, nem jó a hatékonysága, és akkor is előfordulhat terhesség, ha alkalmazzák. Hangsúlyozta, hogy bár sokan nem szeretik az óvszert, az a nemi úton terjedő betegségek ellen is véd.
A mutatók szerint minden tizedik fiatal nőt a párja győz meg arról, hogy nem kell védekezni. A statisztikák alapján az iskolázottság és a védekezéssel kapcsolatos tájékozottság között is szoros a kapcsolat: míg az alapfokú végzettségűek 65 százaléka nem védekezik első alkalommal, addig a felsőfokú végzettségűek 82 százaléka igen.
Elhangzott: négy éve nincs pénz a szexuális felvilágosító, mentálhigiénés kampányokra, így abbamaradtak a korábbi eredményes törekvések, és bár az iskolák is örömmel fogadták a szakértőket, most nincs pénz az országjárásra. Szőnyi György lapunk kérdésére elmondta, 2006-ban a Norvég Alapnak köszönhetően közel 1,5 millió eurót kaptak arra, hogy 2008 és 2012 között kiadványokat készítsenek, járják az ország közép- és általános iskoláit, ahol felvilágosító órákat tartottak, internetes honlapot működtettek, amelyen az orvosok válaszoltak a kérdésekre is. Ez idő alatt oktatóanyagok is készültek, és a pedagógusokat is képezték, ám mára a program teljesen kifulladt. – Tíz év alatt közel egymillió gyermekhez jutottunk el, de önkéntes alapon, forrás nélkül ezt nem lehet folytatni – mondta Szőnyi György. Ahhoz, hogy az országos program folytatódjon, 50 millió forintra lenne szükség.
A szakember a kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: a szexuális felvilágosítás esetében az iskolák gyakran „félnek” a szülőtől; előfordult ugyanis, hogy az általuk küldött, tájékoztatókat tartalmazó mintacsomagot örömmel fogadták, ám az óvszert kivették belőle. Mindezt azért, mert „nem akarják szexre buzdítani” a gyerekeket.
A Központi Statisztikai Hivatal mutatói alapján az elmúlt egy évben minden tizedik fiatalnak szüksége volt sürgősségi fogamzásgátlásra, és a 19 éven aluliak körében csaknem minden második terhesség abortusszal végződik – idézték fel a szakértők a beszélgetésen.
