Csökkent a tanulási zavarokkal élő gyermekek száma az elmúlt tíz évben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal lapunk kérésére küldött adataiból. Ezek szerint míg 2006-ban közel 9200 gyermeknél állapítottak meg diszlexiát (az olvasás zavara) és diszgráfiát (az írás zavara), ez a szám 2015-re 1800-ra csökkent. A diszkalkuliával (a számolás zavara) küzdő gyerekek száma pedig a tíz évvel ezelőtt mért 670-es szám kevesebb mint negyedére, 148-ra csökkent tavaly.
Ugyanakkor Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektan-szakpszichológus, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetének tagja nem ért egyet azzal, hogy csökkenne a diszlexiás gyerekek száma. Szerinte az adatok nem valós előfordulásokat, hanem diagnózisokat jelezhetnek, ami hamis képet ad az érintett gyermekek számáról. Ugyanis azt tapasztalja: egyre többen fordulnak hozzá különféle zavarokkal.
A diszlexiával kapcsolatban elmondta, két típust lehet megkülönböztetni. Egyik típus, az úgynevezett mély diszlexia esetén a betűhang-megfelelés nem alakul ki a gyerek fejlődése során. Ez azt jelenti, hogy a kiejtett hangokat a gyerek nem tudja automatikusan betűkre fordítani, így minden egyes betűt tudatosan kell megtanulnia. Ez a típusú zavar sajátos nevelést igényel. Hasonlóan súlyos és egész életre kiható hátrányt jelenthet a felszíni diszlexia, amikor is az olvasáshoz és egyéb iskolai készségekhez szükséges részképességek, automatizmusok éretlensége okozza a zavart. Ez a típus viszont könnyen megelőzhető volna, ha a neurológiai rendszert már óvodáskortól megfelelően fejlesztik.
– Csak akkor szabad az olvasás tanításába fogni, mikor már az összes olyan részképesség kialakult, amely az információk precíz feldolgozásáért felel – magyarázta a szakember. Tehát például a gyermek már képes érzékelni saját testét a térben, tudatosulnak benne az irányok, tudja, melyik a jobb és a bal keze. Ha ezek hiányoznak, akkor „csak bizonytalan találgatás lesz az olvasás, és bajokat szül”. Ekkor fordul elő, hogy a gyerek betűket cserélhet meg, vagy hangokat kever össze. Tehát az olvasás rosszkor és rosszul történő tanítása is kialakíthatja a diszlexiát. Sokan ezt áldiszlexiának tekintik, holott nem az, hiszen ugyanúgy neurológiai problémán alapul, ami egész életre kihat, bár segítene a megfelelő fejlesztés.