December 14-én tervezi kiírni az újabb pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azoknak az évek óta működő tanodáknak, amelyek szakmai múltjuk ellenére elvesztették a finanszírozásukra szánt előző uniós pályázatot. Az új pályázatra egy hónapon át lehet majd jelentkezni. A tárca azt ígéri, nagyon gyorsan fogják elbírálni a jelentkezéseket, így március végére már lehet eredmény – nyilatkozta lapunk megkeresésére Szűcs Norbert, a 86 tanodát tömörítő TanodaPlatform vezetője.
Mint ismeretes, a minisztérium a napokban újabb, kétmilliárd forint értékű pályázati kiírást bocsátott társadalmi egyeztetésre. Azután döntött így az Emmi, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek iskola utáni felzárkóztató foglalkozásokat tartó tanodák ügye nagy közfelháborodást váltott ki. A tárca ugyanis nemcsak hogy féléves késéssel hirdette ki a működésüket biztosító pályázat eredményét, de sokak szerint az elbírálás annyira szakmaiatlan volt, hogy az már felvetette a csalás gyanúját. Utóbbi eloszlatását nem segítette, hogy bár a tanodáknak elektronikusan kellett pályázniuk, mégis csak személyesen, Budapesten lehetett megtekinteni a bírálatokat, és másolatot vagy fényképet sem készíthettek róluk.
Többszörös volt a túljelentkezés: a felhívásra 1077 támogatási kérelem érkezett, végül 171 tanoda részesült a nagyságrendileg 5 milliárdos támogatásban. A múlt év elején hozzávetőleg 200 tanoda működött az országban, amelyek 6-8 ezer gyermek felzárkózását segítették.
A TanodaPlatformnak a pályázat anomáliáiról beszámoló jelentése szerint a nyertesek mindössze negyedének volt korábban tapasztalata tanoda működtetése terén.
Szűcs Norbert elmondta, az új pályázati felhíváson látszik, hogy „az Emmi megpróbálja helyrehozni a hibát, amibe manőverezte magát”, sok, a tanodáktól kapott észrevételt beépítettek a kiírásba. Igaz, az új felhívás így is hagy kívánnivalót maga után. Például a tervek szerint legfeljebb 19,5 millió forintos összeget nyerhetnek el a hoppon maradt tanodák, holott az előző uniós pályázatban a maximum 30 millió forint volt. Bár a projektek futamideje is rövidebb lesz, így is kérdés, hogy ha az új körben nyernek is a tanodák, vajon valóban elég lesz-e az összeg a működésükre. További probléma, hogy csak olyan tanodák indulhatnak a mostani pályázaton, amelyek korábban már nyertek úgynevezett támopos uniós pályázaton. Ez ugyanis kizár bizonyos, a szakma által tisztelt, évek óta működő tanodákat, mint például az L. Ritók Nóra neve által fémjelzett, a Hajdú-Bihar megyei Toldon működő intézmény. Szűcs Norbert arról is beszélt, továbbra is hiába kérték az Emmit, hogy tegye elérhetővé a korábbi pályázat bírálatait, a tárca visszautasította, mondván, a pályázati elektronikus rendszeren nincsen erre megfelelő felület. Holott a szakember szerint ez fontos lenne a tanodásoknak. Egyrészt fény derülhetne arra, hogy tényleg történtek-e tömegesen visszaélések az előző pályázat elbírálásánál, másrészt ha nem volt ilyen, és valós szakmai indokok miatt utasítottak vissza a jelentkezőket, akkor a mostani kiíráson induló tanodák tanulhatnának korábbi hibáikból. – Akárhogy is forgatjuk a szót, arra a bírálatra szükségünk van – mondta Szűcs.
Kérdésünkre, hogy a másfél éve finanszírozás nélkül működő tanodák az új pályázat lebonyolításáig számíthatnak-e áthidaló támogatásra, elmondta: egyértelmű választ erre nem kaptak a minisztériumtól. Ugyanakkor az Emmi nem zárta ki a lehetőségét, ám mint jelezték, ehhez hazai forrásokat kellene felhasználniuk. Szűcs Norbert arról is beszélt, a tárca a tanodák hosszú távú finanszírozásának kidolgozása érdekében – hogy ne az uniós pályázatoktól függjenek – munkacsoportot állít fel.
– A társadalmi egyeztetéseken jeleztük, hogy jelentős tanodai múltunk van, több pályázaton is nyertünk már, támopos tenderen viszont még nem. A válasz erre mindössze annyi volt, hogy ha kihagyják ezt a feltételt a pályázati kiírásból, akkor nagyon sokan jelentkezhetnének – mondta a Magyar Nemzetnek L. Ritók Nóra, aki szerint mindez nyilvánvalóan nem igaz. A tanodát is működtető Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint az is aggályos, hogy a pénzt nem az igazán hátrányos helyzetű gyerekekre költik. – A Tolddal szomszédos Biharkeresztesen jelenleg két iskola működik, a református egyház által fenntartott egyházi, valamint az állami. A szegregáció miatt a hátrányos helyzetű gyerekek kiszorultak az egyházi iskolából, azonban mégis ez az oktatási intézmény kapja majd a pályázati pénzt, miközben nincs is tanodai tapasztalatuk – fogalmazott. Hozzátette, elfogadhatatlan, hogy az elbírálási szempontok nem nyilvánosak. Azzal kapcsolatban, hogy a bírálatok közérdekű adatnak számítanak-e, nyilvánosságra kellene-e őket hozni, lapunk kereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Azt a választ kaptuk, hogy az említett ügy részletes vizsgálata nélkül nincs lehetőségünk állásfoglalást kiadni.
Ugyanakkor nem csak a pályázatukat korábban elbukó tanodák sorsa kérdéses. A Közép-Magyarország régió tanodái számára ugyanis egy másik uniós pályázatot hirdettek, amelynek eredményhirdetése már esedékes lenne. Ennek kapcsán kerestük az illetékes tárcát, a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM). A tárca ugyanakkor konkrét dátummal nem szolgált. Mint írták, az említett kiírásra beadott pályázatokat az állami projektértékelő rendszer keretében értékelik, ez jelenleg is tart.
A 2017–2018-as tanévtől új típusú ösztöndíjrendszert vezethetnek be a szakképzésben, ennek részleteit most dolgozza ki a gazdasági tárca – erről beszélt Lázár János tegnapi kormányinfóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez jelentősebb juttatás lesz a mostaninál. Mint elmondta, pozitív ösztönzők kellenek ahhoz, hogy megállítsák a szakképzésben részt vevő diákok számának csökkenését. A miniszternek az a véleménye, hogy szükséges lenne felvételit bevezetni a gimnáziumokban.
###HIRDETES2###
