Kérdésünkre, hogy a másfél éve finanszírozás nélkül működő tanodák az új pályázat lebonyolításáig számíthatnak-e áthidaló támogatásra, elmondta: egyértelmű választ erre nem kaptak a minisztériumtól. Ugyanakkor az Emmi nem zárta ki a lehetőségét, ám mint jelezték, ehhez hazai forrásokat kellene felhasználniuk. Szűcs Norbert arról is beszélt, a tárca a tanodák hosszú távú finanszírozásának kidolgozása érdekében – hogy ne az uniós pályázatoktól függjenek – munkacsoportot állít fel.
– A társadalmi egyeztetéseken jeleztük, hogy jelentős tanodai múltunk van, több pályázaton is nyertünk már, támopos tenderen viszont még nem. A válasz erre mindössze annyi volt, hogy ha kihagyják ezt a feltételt a pályázati kiírásból, akkor nagyon sokan jelentkezhetnének – mondta a Magyar Nemzetnek L. Ritók Nóra, aki szerint mindez nyilvánvalóan nem igaz. A tanodát is működtető Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint az is aggályos, hogy a pénzt nem az igazán hátrányos helyzetű gyerekekre költik. – A Tolddal szomszédos Biharkeresztesen jelenleg két iskola működik, a református egyház által fenntartott egyházi, valamint az állami. A szegregáció miatt a hátrányos helyzetű gyerekek kiszorultak az egyházi iskolából, azonban mégis ez az oktatási intézmény kapja majd a pályázati pénzt, miközben nincs is tanodai tapasztalatuk – fogalmazott. Hozzátette, elfogadhatatlan, hogy az elbírálási szempontok nem nyilvánosak. Azzal kapcsolatban, hogy a bírálatok közérdekű adatnak számítanak-e, nyilvánosságra kellene-e őket hozni, lapunk kereste a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Azt a választ kaptuk, hogy az említett ügy részletes vizsgálata nélkül nincs lehetőségünk állásfoglalást kiadni.
