A polgármester úgy vélte, a helyiek nem örülnek a menekült gyerekeknek, akik állítása szerint valójában nem is fiatalkorúak, csak annak adják ki magukat.
Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába lenne érvényes és eredményes a népszavazás, semmilyen jogi következménnyel sem járna. A fóti gyermekotthonok fenntartója ugyanis nem az önkormányzat, így a településnek nincs beleszólása abba, hogy kiket szállásolnak el az intézményekben. „Minden héten ellátogatok Fótra, a gyerekek semmilyen problémát sem okoznak” – számolt be tapasztalatairól Szekeres Zsolt, aki szerint érthetetlenek azok az álláspontok is, miszerint nem is gyerekek laknak az otthonban. A magyar szabályok ugyanis orvosi vizsgálatot írnak elő, ha nem lehet eldönteni valakiről, hogy hány éves. Nem ez az első eset egyébként, hogy egy magyarországi településről kitelepítik a menekült gyerekeket, Hódmezővásárhelyen például 18 menekültet költöztettek ki februárban, ráadásul éppen Fótra.
– Tavaly, amikor a nagy menekülthullám elérte Magyarországot, akkor valóban sokan voltak Fóton, idén viszont alig vannak – mondta Takács István helyi szocialista önkormányzati képviselő. A kérdések alapján ráadásul a határon túli magyar gyerekeket sem lehetne elszállásolni a gyermekotthonban – fogalmazott a politikus, aki szerint teljesen felesleges elkölteni négy-öt millió forintot egy olyan népszavazásra, amelynek nem lesznek jogi következményei.
A népszavazás elrendelésével kapcsolatban jogi viták is várhatók, a kezdeményezés benyújtása után pár nappal ugyanis a képviselő-testület elfogadott egy rendeletet, amely a lakosságszámhoz viszonyítva 10-ről 25 százalékra emelte a szükséges aláírások számát. A Jobbik álláspontja az, hogy ez már nem vonatkozik rájuk, több képviselő viszont úgy véli, már ennél a kezdeményezésnél is az új szabályokat kell alkalmazni.
