Bőnyi rendőrgyilkosság: nem hibázott a hatóság

Úgy vélik, az intézkedés előkészítése és megtervezése a szabályoknak megfelelően zajlott.

Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a közleményében azt írta: „az országos rendőrfőkapitány által elrendelt vizsgálat megállapította, hogy a tárgyi bizonyítási eszközök lefoglalására irányuló intézkedés előkészítése, megtervezése a szakmai szabályoknak megfelelően történt”.

Október 26-án reggel a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai előre tervezett házkutatásra mentek ki egy férfi házához, ahol a tulajdonos, még bejutásuk előtt, gépkarabéllyal öt-hat lövést adott le, és megölt egy rendőrt. A rendőrök is használták szolgálati fegyverüket, eközben sérült meg a lövöldöző.

A 76 éves Győrkös István ellen hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt rendeltek el nyomozást. A férfi előzetes letartóztatását november 28-án három hónappal meghosszabbította a Győri Járásbíróság. A gyilkossággal gyanúsított Győrkös István a Magyar Nemzeti Arcvonal paramilitáris szervezet alapítója.

A belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság együttes ülését követően újságírókkal közölte: az első harmadánál tart a Magyar Nemzeti Arcvonal és más paramilitáris szervezetek ügyében folyó vizsgálat. Pintér Sándor elmondta, hogy jövő április elején ismételten számot adnak arról, hol tart az eljárás.

Kérdésekre válaszolva közölte, hogy az MNA-nak volt külföldi szervezetekkel kapcsolata, valamint a felderítésben „több ország titkosszolgálatának munkája is benne van”. Elmondta azt is, hogy „vannak jelei” pártkapcsolatoknak, azonban bizonyítékok ezekre a kapcsolatokra még nincsenek. „Amíg bizonyítékot nem találunk, addig nem tudjuk kimondani egyértelműen, hogy mely pártokkal volt kapcsolatuk” – tette hozzá a belügyminiszter. Kitért arra, hogy tizenegy, különböző néven futó szervezet van, amely kapcsolható az MNA-hoz.

Kósa Lajos, a rendészeti bizottság fideszes elnöke közölte, hogy az ügyben még semmilyen információ nem teljes, van egy sor vélelem, amelyet pontosan fel kell tárni. Elmondta, hogy a radikális szervezetek tevékenységének felderítése 2015-ben kezdődött, és ennek egyik cselekménye során történt a rendőrgyilkosság Bőnyben. Tehát nem arról van szó, hogy a gyilkosság okán indult valamifajta nyomozás, hanem jóval ezt megelőzően a rendőrség megalapozott gyanú alapján arra jutott, hogy az MNA ellen fel kell lépni – nyomatékosította.

Akkor releváns információk voltak arról, hogy az ilyen szervezetek egyikénél bűncselekményt valósítanak meg sorozatlövő fegyverek birtoklásával. Hat házkutatás indult meg, és az egyik során történt a rendőrgyilkosság – mondta Kósa Lajos.

Kiemelte: szinte biztosan kizárható, hogy ennek az ügynek köze lenne a Teréz körúti robbantáshoz.

A kormánypárti politikus elmondta, hogy a felderítés során arról keletkeztek adatok, hogy az MNA megpróbál politikai kapcsolatokat kiépíteni, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez mennyire volt sikeres. Továbbá a szervezet megpróbált olyan kiképzést szervezni, amely arra irányult, hogy a résztvevők „az emberölést gyakorolják”. A kiképzéseket ráadásul tizennyolc év alattiaknak szervezték – fűzte hozzá.

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke azt mondta: jelenleg nem lehet tudni, hogy a szélsőjobboldali ideológiához köthető szervezetek kapcsolatrendszere meddig terjedt.

Zéró toleranciát lehet alkalmazni a szóban forgó szervezetekkel szemben kétféle szempontból is: egyrészt a náluk lévő lőfegyverek, robbanóanyagok és egyéb, a közbiztonságra veszélyes eszközök, másrészt a hozzájuk kapcsolható ideológia háttér miatt – tette hozzá.

A politikus szólt arról is, hogy felmerül a kérdés, van-e szükség jogszabály-változtatásra az ilyen belföldi csoportok miatt, amelyek „a belföldi terrorizmusnak a magvát és centrumát jelenthetik a jövőre nézve”.

Kérdésre válaszolva Molnár Zsolt elmondta, hogy az MNA-nak volt külföldi titkosszolgálati kapcsolata, ám ennek – mint fogalmazott – „célja és mélysége” nem állapítható meg.

Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja szerint a csütörtöki üléssel elkezdődött egy folyamat, és a jövőben a nemzetbiztonsági bizottságnak monitoroznia kell, hogy a különböző félkatonai szervezetekkel kapcsolatban milyen fejlemények történnek titkosszolgálati szinten. Közölte, szükséges lenne egy olyan szabályozásra, amelynek révén gyerekek nem kerülhetnének kapcsolatba ilyen csoportokkal.

Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja kijelentette: a vizsgálat mostani szakaszában a legfontosabb információ, hogy „politikai, parlamenti párt jelenleg nincs összefüggésben, vagy nem hozható kapcsolatba a Magyar Nemzeti Arcvonal egyetlen tagjával és egyetlen olyan személyével sem, aki jelenleg bármilyen eljárás alatt áll”.

Kérdésekre válaszolva elmondta, a bizottsági ülés megtartására „volt egy politikai szándék a Fidesz által kezdeményezve”, és ennek alapján azt feltételezte, hogy az ülésen nagyon sok információt fog megtudni a Jobbik és a paramilitáris szervezetek kapcsolatáról, de ilyennel nem sikerült előállniuk a titkosszolgálatnak és a belügyminiszternek sem.

Mint mondta, azt el tudja hinni, hogy néhány hónap múlva „valamit elő fognak bányászni [ ] valamelyik szervezet és a Jobbik kapcsolatát bizonyítandó”. Abban azonban biztos, hogy ez az MNA-val nem fog megtörténni.

A Betyárseregre vonatkozó kérdésre elmondta, szervezeti együttműködésről semmilyen szinten nem lehet beszélni, és abban, hogy a Betyárseregnek vannak olyan tagjai, akik ismernek jobbikos politikusokat, nem lát problémát. Mirkóczki Ádám azt mondta, „amennyire tudja”, a Betyársereg sportklubként működik.