Igen eltérően mérték a különféle a közvélemény-kutató intézetek egész évben a pártok támogatottságát, de két dolog kijelenthető: egyetlen formáció sem tudott az év eleji számokhoz képest kiugró eredményt elérni év végére, és hiába a sok bizonytalan, a biztos szavazók körében és a teljes népességen belül a Fidesz továbbra is toronymagasan vezet.
A kormánypártokat a kutatók – cégtől függően – a biztos szavazók körében 40 és 53 százalék között mérték egész évben, és kifejezetten nagy szórás van abban, hogy a januári eredményeikhez képest novemberre vagy decemberre hogyan változott a támogatottságuk. Fontos megjegyezni, hogy több kutatónál is egy-két százalékosak az eltérések, ezek pedig még bőven az úgynevezett hibahatáron belül vannak.
A legrosszabb számokat mindenesetre az Ipsos mérte a Fidesznek, náluk az év eleji 48 százalékról év végére 44-re zuhant vissza a kormánypárt. Az összes többi intézet lényegesen kisebb eltéréseket mutatott ki: a Nézőpontnál például a most véget érő esztendőben 44-ről 43-ra apadt a szimpatizánsi táboruk, a Republikonnál pedig a tavaszi 53-ról 50-re. A többi intézet stagnálást vagy némi erősödést mért, a Publicusnál például az év eleji 48-ról 49 százalékra tudott nőni a Fidesz, míg a Mediánnál 53 százalékon állt mindkét vizsgált időszakban.
Abban már nem ennyire egységesek az intézetek, hogy melyik ellenzéki párt birtokolta év közben a második erő pozícióját, vagyis a Jobbik vagy az MSZP erősebb-e. A mérleg nyelve egyértelműen Vona Gábor pártja felé billen, hiszen az Ipsos, a Medián és a Nézőpont is egyértelmű Jobbik-fölényt mutat, míg a Republikonnál és a Publicusnál állnak igen közel egymáshoz, utóbbinál azonos a támogatottsága a két ellenzéki pártnak.
Mindenesetre ahhoz képest, hogy a Jobbik lényegében a 2014-es választások óta azt hangoztatja, ők lesznek a váltópárt 2018-ban, eredményeik alapján egyelőre ennek nem látni jelét. A pártnak a legjobb számokat a Nézőpont mérte, kutatásaik szerint 23-ról 25 százalékra növelték év végére támogatottságukat. Az Ipsos szerint 17-ről 21 százalékra tudtak nőni. A Publicusnál és a Republikonnál az ellenzéki párt 17 és 19 százalék között mozgott hónapról hónapra. A Mediánnál az év eleji 19 százalékról mostanra 16-ra estek vissza.
A közvélemény-kutatók szerint az MSZP, amely valamilyen tervezett baloldali összefogásban szintén kormányváltásra készül, stabilan beszorult 20 százalék alá. Egyedül a Publicus mérései szerint érte el év közben, egy-egy hónapban pedig meg is haladta ezt a támogatottsági szintet, év végére azonban ennél az intézetnél is 18 százalékon zárt. Érdekesség, hogy a Republikonnál is ugyanezen a szinten állt decemberben a szocialista párt, ennél a cégnél azonban ez erősödésnek számít, hiszen utoljára nyáron tudtak ilyen eredményt elérni. A szocialistáknak az Ipsosnál is hasonló számokat mértek, a Nézőpont ugyanakkor már lényegesen rosszabb eredményeket közölt. Náluk ugyanis nemhogy a 20, de még a 15 százalékot sem érték el, sőt volt olyan őszi hónap, amikor mérések szerint 10 százalék alá zuhant a népszerűségük. Végül szerintük a januári 11 után év végére 10 százalékos támogatottsággal bírtak.
Habár mindig felmerül, hogy az MSZP nagy riválisának tartott, jelenleg épp szövetségesi pozícióban tetszelgő Demokratikus Koalíció (DK) miként áll a szocialistákhoz képest, az minden intézet méréséből egyértelműen látszik, hogy meg sem tudják őket közelíteni. Érdekesség, hogy éppen az a két intézet – a Republikon és a Publicus – mérte a legrosszabb eredményeket Gyurcsány Ferencéknek, amelyek szerint az MSZP annyira erős, hogy felveszi a harcot a Jobbikkal. Mindkét cég szerint a parlamenti bejutási küszöb körül mozgott a párt év közben, és most is 5 százalékon áll.
Az LMP még a DK-nál is rosszabb eredményeket könyvelhetett el az idei évben, szinte minden intézet a parlamenti bejutási küszöb körül mérte őket. Habár a Nézőpont év közben 7 százalékos támogatottságot is közölt, az ökopárt év végére náluk 3 százalékra esett vissza, csakúgy, mint a Republikonnál.
