Jönnek, mert szeretnek a tanodában lenni

L. Ritók Nóra: Nem tudjuk pozicionálni magunkat a rendszerhez, ami szerint minden tökéletes.

Élénk tekintetű roma kisfiú lép be a szebb napokat látott vályogház szobájába. Tanulni érkezett, de szemmel láthatóan inkább játszana, akárcsak bármelyik hétéves. Mégis sikerül rávenni a tanulásra; mentora ölébe veszi, és együtt kezdenek a feladat felolvasásához. A fiú eleven, nehéz lekötni a figyelmét, ezért jó ötletnek látszik, hogy mozgásos játékokkal tanuljon. Arra kérik, álljon a jobb lábára. Ő először téveszt, és a bal lábára áll, de mikor ezt javítja, megdicsérik, sőt pacsiznak is vele. Nemcsak ez a közvetlenség az egyetlen szokatlan elem a tanórán, hanem az is, hogy a kisfiúnak nem kell más gyerekekkel osztoznia a figyelmen. A helyszín nem is egy hagyományos általános iskola, hanem az Igazgyöngy Alapítvány toldi tanodája. Ezeknek a tanodáknak a célja, hogy segítse olyan, hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását, akik a közoktatás rendszerében kevésbé sikeresek. Ezt az iskolai időn túli, egyénre szabott foglalkozásokkal próbálják elérni. A tanodák tavaly hozzávetőlegesen 6-8 ezer gyermeknek segítettek.

Told zsákfalu a román határ közelében, alig több mint 300-an lakják, és busz is csak napi négyszer jár arra. Az itteni tanoda egyike azoknak, amelyekről kiderült: sikertelenül pályáztak az ötmilliárd forint értékben meghirdetett uniós forrásokért. Több szakmabeli szerint finoman szólva is kétes eredmények születtek a nagy port kavart tanodapályázaton. Voltak olyanok is, akik egyenesen csalást gyanítottak, miután a szakma által nagyra tartott tanodák nem nyertek. Bár a felháborodás hatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma új pályázatot írt ki, a toldi tanodának ez sem lesz segítség, ugyanis csak akkor indulhatnának rajta, ha korábban nyertek volna egy másik EU-pályázaton. Lencse Máté, a toldi tanoda vezetője aggályosnak tartja, hogy bár a minisztérium tulajdonképpen beismerte, voltak problémák a korábbi pályázattal, mégis kizárnak tanodákat az újabb körből. Ebben a pályázatban ráadásul arányaiban is kevesebb pénz fog jutni egy-egy tanodának, mint a korábbiban. – Sok minden nagyon sántít – mondja, hozzátéve, hogy ez a tanév már így is, úgy is elúszott azoknak a tanodáknak, amelyeknek nem voltak más forrásai.

Mindenesetre a toldi tanoda működik – a közoktatáshoz képest rendhagyó keretek között. A tanodavezető elmondja, náluk egy pedagógus egyszerre egy tanulóval foglalkozik, miután még ha egyidősek is a gyerekek, és ugyanabba az osztályba járnak, akkor is sok különbség van közöttük. Ezért igyekeznek a foglalkozásokat maximálisan a gyerekek egyéni igényeire szabni: mindenkinek van külön mentora, saját tanrendje, és a foglalkozások hosszát is ahhoz igazítják, hogy meddig tud figyelni a tanuló. Ha pedig éppen nincs elég tanár jelen, akkor az interneten keresztül tartanak órát a diákoknak. A szociális képességeket a foglalkozásokon kívüli projektekkel alakítják: társasjátékkal, kézművesprojektekkel, vagy például a nemrégiben bevezetett szociális cirkusszal. Itt a gyerekek fejlesztése cirkuszművészeti eszközökkel történik, például a zsonglőrködéssel, ami által gondolkodási képességük is fejlődik.

Persze a rendhagyó szemlélet mellett sem mindig egyszerű a tanodai munka. „Van, amikor nehéz, de én azt képzelem, hogy egy közoktatási intézményben már a második napon teljesen kiégnék” – mondja Lencse Máté, nem tagadva, hogy vannak kudarcok is. – Előfordul, hogyha a fejed tetejére is állsz, akkor sem érdekled a gyereket, de ezek mind feladatok, amiket meg lehet oldani – említ egy példát. Szerinte fontos, hogy a tanodában bármilyen ötletet meg lehet valósítani, olyat is, ami a közoktatásban elképzelhetetlen volna. Például ha egy diáknak születésnapja van, akkor úgynevezett fordított napot tartanak, vagyis a gyerek tanítja meg valamire a pedagógust. Erre a közoktatásban nem lenne kapacitás minden tanuló esetében, itt meg belefér. A szabadabb szemléletet tükrözi az is, hogy ha egy gyereknek nincs kedve adott dologhoz, lehet mást választani. Nem csak a tanítási időszak alatt működik a tanoda, az iskolai szünetek alatt napközis táborokkal várja a gyerekeket. Az itteni foglalkozások mindenki számára nyitottak és ingyenesek. Jelenleg 33 gyerek jár a toldi tanodába, de van két felnőtt tanuló is, akik szeretnék megszerezni az érettségit. Fontos, hogy a gyerekek önkéntesen járnak ide; „azért jönnek, mert szeretnek itt lenni”.

Hogy miért pont Toldon indított tanodát az Igazgyöngy, arra L. Ritók Nórától, az alapítvány vezetőjétől kapunk választ. Mint kiderül, azért a Hajdú-Bihar megyei falura esett a választás, mert „ez egy nehéz település”: a falu elöregedőben van, a lakosság 70 százaléka cigány, a létminimum alatt élnek az emberek, nincsen normális infrastruktúra, de még egy kocsma vagy egy bolt sem. Mindössze egy tagóvoda van, ahol valamennyi kisgyermek roma. – Azt gondoltam, hogy ha itt tudunk megoldásokat felmutatni, akkor máshol is képesek leszünk alkalmazni ezeket – mondta L. Ritók Nóra. És úgy látszik, tudnak: már 45 toldi családot sikerült bevonni az Igazgyöngy különféle programjaiba, amiket a tanoda mellett nyújtanak. Például szerveznek baba-mama klubot, oktatnak főzést és háztartási ismereteket, ami az egészséges táplálkozástól a pénzbeosztás tanításáig sok mindent magában foglal.

Jócskán túlmutat az alapítvány tevékenysége a tanodán vagy Toldon: 16 településen vannak jelen szociális munkásokkal, hogy segítsék a hátrányos helyzetűek felzárkózását. Az Igazgyöngy a tevékenységét az állam működési hézagjaira építette; azokkal a családokkal foglalkoznak, amelyek a közpénzből fenntartott szociális, oktatási és egészségügyi rendszerből kimaradnak. Ez viszont nehéz helyzetbe hozza az alapítványt, mivel „nem tudjuk pozicionálni magunkat ahhoz a rendszerhez, amelyik azt mondja, hogy nincsenek benne hibák, minden tökéletesen működik”. Visszásnak tartják azt is, hogy míg az állami rendszer közpénzből oldja meg a finanszírozást, „mi ezt az egészet civil támogatásból visszük”. Egyelőre úgy látszik, a toldi tanoda évi több mint 10 millió forintot igénylő fenntartását is civil segítségből oldják meg. Egyrészt L. Ritók Nóra is azok közt volt, akik lemondtak saját lovagkeresztjükről, miután a Magyar Hírlap publicistája, Bayer Zsolt megkapta a kitüntetést. A kitüntetés elárverezéséből 3,2 millió forint jött össze, ezenkívül pedig két cég is beszállt a tanoda megsegítésébe, összesen 4 millió forinttal. Másrészt egy osztrák alapítvány havonta 10 ezer forinttal segít, hogy legyen uzsonnájuk a gyerekeknek. Emellett az Igazgyöngy múlt héten pénteken kapott felajánlást Oplatka András történésztől is, aki az újonnan elnyert Prima Primissima díjának pénzjutalmából 7,5 millió forinttal kívánja segíteni az alapítvány tehetséggondozó munkáját. Utóbbi adomány egyébként teljesen váratlanul érte az igazgyöngyösöket, de mint L. Ritók Nóra elmondta, már megköszönték Oplatkának a „fantasztikus karácsonyi ajándékot”, amelynek köszönhetően a tanoda biztosabb alappal kezdheti el a 2017-es évet. Eközben az Igazgyöngy azért igyekszik nemzetközi pályázatokat keresni, mert a tanoda működése minden felajánlással együtt is csak a tanév végéig biztosított.

L. Ritók Nóra szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy elengedjék az immár öt éve működő intézményt: – A tanodás gyerekek tanulmányi eredményei javulnak, már van, akinek 4,6 az átlaga. Meg vagyok győződve, hogy lesz közöttük olyan is, aki képes leérettségizni – mondja az alapítvány vezetője.