Bürokrácia: nem kevesebb, hanem több lett

Újabb huszonöt hivatal szűnt meg januárral, ám a közigazgatás létszáma tovább nő.

Eredetileg nagyobb lendülettel indult a bürokráciacsökkentés. Tavaly januárban jelent meg az első lista, amelyen hetvenhárom hivatal, illetve háttérintézmény szerepelt. Akkor még azt tervezte a kormány, hogy tizenhárom intézményt jogutód nélkül szüntetnek meg, de a lista később gyorsan változott, miután kiderült, vannak olyan hivatalok, illetve országos hatáskörű szervek, amelyeket nem lehet beolvasztani vagy megszüntetni. Ilyen például az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely egyébként nincs is rajta a végleges, negyvenötös listán. Tavaly nyáron a Design Terminal jogutód nélküli megszüntetéséről szóltak a hírek, de szeptemberben végül ezt is jogutódlással szüntették meg, legalábbis erről szól a Miniszterelnökség friss intézményi listája.

Hírek szerint a háttérintézmények átalakítási folyamata azért is húzódhatott sokáig, mert a hátterében hatalmi harcok álltak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János által felügyelt és kommunikált folyamatnak ugyanis többen – elsősorban az Emberi Erőforrások Minisztériuma és vezetője, Balog Zoltán – ellenálltak, és hosszú küzdelmet folytattak intézményeikért. Ez magyarázhatja a lista folyamatos szűkülését is.

Ami a folyamat még hátralévő részét illeti: áprilisban – szintén jogutódlással – szűnik meg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ, illetve az Országos Epidemiológiai Központ. Júliussal szűnnek meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet területi szervei, majd a folyamat novemberben zárul, amikor a Magyar Államkincstárba való beolvadással megszűnik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

Az átalakítási folyamat a közigazgatásban dolgozókat sem kerülte el. Lapunknak a Miniszterelnökség azt írta, a megszüntetett központi hivataloktól a kormányhivatali szervezetrendszerbe 2500-an, a kormányhivataloktól a járási hivatalokhoz nagyjából 7500-an kerültek át. Ez azt jelenti, hogy a kormányhivataloknál leépítés volt, a járásoknál pedig létszámnövelés. A járási hivatalokban a korábbi mintegy 17 ezerről most már 25 ezer fölé nőtt az engedélyezett létszám, nagyjából ilyen arányban csökken viszont a fővárosi és a megyei kormányhivatalok létszáma, amely most 11 ezer körül van. Az pedig már korábban kiderült, hogy az átalakuló intézményeket a korábbi költségkeret 80 százalékán működtetik tovább, vagyis most már 20 százalékkal kevesebb pénzből kell kijönniük, tehát vagy béreket csökkentenek, vagy nagyjából 20 százaléknyi embert elküldenek.

Kérdés, mi értelme volt a lassan lezáruló bürokráciacsökkentésnek, ha közben emelkedik a közszférában foglalkoztatottak létszáma. A kancelláriaminiszter az egyik októberi kormányinfón ismerte el, hogy az elmúlt évben 29 ezerrel dolgoztak többen ebben a körben. Úgy fogalmazott: „A harmadik Orbán-kormány idején nem csökken, hanem nő a közszférában foglalkoztatottak száma, most éppen felveszünk 3000 határőrt, 5000 rendőrrel van több, mint pár évvel ezelőtt, nő a pedagógusok létszáma, és sajnos a központi közigazgatásban foglalkoztatottak száma is szépen gyarapodik.” Majd hozzátette, „egyre többen vagyunk, ami nem biztos, hogy jó”.

Lapunknak egyébként több kormányhivatali dolgozó is arról számolt be, hogy kapkodva zajlott karácsony előtt, illetve a két ünnep között az átalakításra való felkészülés. Több helyen főosztályokat osztályokká minősítettek vissza, az érintettek egy része pedig attól tart, hogy az átalakítások nyomán csökken majd a fizetése.