Merkely Béla felidézte, hogy az első magyar szívátültetést huszonöt évvel ezelőtt Szabó Zoltán professzor, a klinika akkori igazgatója végezte el az akkor 29 éves Schwartz Sándoron. Azóta 412 ilyen műtétet hajtottak végre, 90 százalékukat a városmajori intézményben, míg a többit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben.
Az elmúlt fél évtized nagy változást hozott a szívtranszplantáció területén. Létrehozták a transzplantációs intenzív osztályt, 2012-ben csatlakozott hazánk az Eurotransplanthoz, és megkezdődött a nemzetközi szintű műszívprogram. Ezek Merkely Béla szerint közrejátszottak abban, hogy az elmúlt öt évben több szívátültetést végeztek a városmajori klinikán, mint az előző húsz évben. Míg 2012 előtt ezeknek a száma húsz alatt volt, 2012-ben már elérte a harmincat. 2014-ben 51, 2015-ben 48 volt. Tavaly ismét 51 ilyen beavatkozást hajtottak végre, s ezzel a városmajori klinika az európai centrumok rangsorában a második helyen szerepel, de világviszonylatban is benne van az első tízben. Az első a kontinensen jelenleg a Németországban található Bad Oeynhausen, ahol körülbelül 70 szívátültetést végeznek évente. Ez a szám Merkely szerint a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika esetén is elérhető cél, ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell. Fel kell gyorsítani a várólistára való felkerülést, illetve javítani kell a műtéten átesettek követését is, ehhez egy új szívtranszplantációs osztályt is létre kell hozni. Lapunknak a professzor kifejtette, szeptemberig tíz ággyal szeretné bővíteni a klinikát. Ehhez a célhoz az állam is hozzájárul. Tavaly az Eurotransplant rendszerén keresztül 16 szív érkezett külföldi donoroktól. A professzor hangsúlyozta: minden donorszervet megpróbálnak hasznosítani. December 28-án például három, míg január 2-án két szívátültetést végeztek el a klinikán.
– Az elmúlt évben 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összesen 109 beteg fordult meg rajta, és 47 százalékuk kapott új szívet – erről már Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke beszélt az eseményen. A szakember lapunknak arról beszélt, hogy a várólistás betegek halálozási aránya 9 százalék, ami megfelel a nemzetközi átlagnak. A listára kerülés és a műtét közti idő mennyisége eltérő. Van, akinek szinte azonnal ajánljanak szívet, de olyan is akad, aki két éve vár megfelelő donorszervre. A szívsebész egyúttal bejelentette: 2017-ben országjáró, felvilágosító kampányt indítanak annak érdekében, hogy minél több rászoruló kerüljön fel a szívátültetésre várók listájára. A program azokat az orvosokat célozza, akik a leghamarabb találkoznak az érintett betegekkel. Ennek oka, hogy bár sok orvos elméletileg tudja, mi is az a szívelégtelenség, kevesen rendelkeznek azzal a tudással és türelemmel, ami egy ilyen beteg kezeléséhez szükséges. A másik probléma,az, hogy ha fel is ismerik a panaszok gyökerét, a szakemberek közt makacsan tartja magát az a téveszme, hogy a szívátültetés egy olyan beavatkozás, amely a páciens életminőségét szükségszerűen és drasztikusan rontja.
Az oktatásért felelős államtitkárt a távirati iroda is idézte. Palkovics László köszöntőjében azt mondta, a kormány nagymértékben elismeri oktatás, kutatás és gyógyítás egységét, ezért dolgozták ki az orvosképzés fejlesztési stratégiáját, amelyre a kormány 150 milliárd forintot szán. – Az intézmény méltán lehet büszke sikereire – tette hozzá az államtitkár.
Az eseményen több műtétre váró beteg és körülbelül hetven szívátültetett is jelen volt. Köztük olyanok, akik mindössze két hete estek át a beavatkozáson. A sajtótájékoztatón maga Schwartz Sándor, az első szívátültetett magyar is részt vett. A férfi beszédében nyomatékosította, nem bánta meg, hogy akkor vállalkozott a műtétre, azóta tudja, hogy az új szív új lehetőség az életre. Egyúttal kitartást kívánt azoknak, akik új szervre várnak s hozzátette: „nem kell csüggedni, eljön az ő idejük is”.
