Helyben hagyta az elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla abban a kártérítési perben, amelyet a Mol Nyrt. Indított a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. felelősségének megállapítása érdekében. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Korábban az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék kimondta: a vörösiszap-tragédia során az átszakadt kazettából kiömlő lúgos zagy (szilárd anyagot tartalmazó folyadék – a szerk.) tönkretette a Mol Devecser határában található töltőállomásának épületét, illetve a shopban található árukészlet jelentős részét.
Az elsőfokú ítélet rámutatott: amikor 2010. október 4-én a Mal tulajdonában és üzemeltetésében álló, az ajkai telephelyen található X. számú vörösiszap-tározó gátfala átszakadt, és a benne tárolt lúgos kémhatású vörösiszap kiáradt a környező településekre, az elérte, és mintegy másfél méteres magasságban elöntötte a felperes Mol tulajdonában álló benzinkutat.
A lúgos áradat tönkretette az épület berendezéseit, bútorzatát, az elektromos berendezéseket és a üzlet árukészletének jelentős részét. A kút egy ideig zárva tartott, majd a felújítás ideje alatt konténerből árusított üzemanyagot. A Mol keresetében közel 54,5 millió forint kártérítést, valamint késedelmi kamatának megfizetését kérte a bíróságtól. Az elsőfokú bíróság ítéletével ennek megfelelően kötelezte az alperest 59,8 millió forint megfizetésére. A táblabíróság most ezt hagyta helyben, továbbá a perköltség megtérítésére is kötelezte a Malt.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést jelentett be, így került az ügy a Győri Ítélőtábla elé. A Mal jogi képviselője kifejtette: bár a devecseri kút valóban kárt szenvedett, ami az üzemanyag-értékesítést illeti, ám a helyreállításban részt vevő járművek a környékbeli kutakon többet tankoltak, és a Mol országosan is több üzemanyagot értékesített, ezért az elmaradt kárt túlzónak találta.
A Veszprémi Törvényszék – amint arra a táblabíróság is kitért – erre vonatkozóan megállapította, hogy a Mol az elmaradt hasznát illetően úgy nyújtotta be keresetét, hogy a környékbeli töltőállomásainak megnövekedett forgalmát levonta az elmaradt haszonból. Azt is megállapította, hogy országosan azért nőtt a Mol bevétele, mert akkoriban emelkedett az üzemanyag ára.
A Győri Ítélőtábla Szalai György vezette tanácsa rámutatott: a Mal fellebbezése nem volt alapos, a Veszprémi Törvényszék helyesen állapította meg a tényállást, helyes az abból levont jogi következtetése, továbbá a táblabíróság a törvényszék indoklásával is egyetért.
Az ítélőtábla kiemelte: bár a Mal a benzinkút helyreállításának költségeit eltúlzottnak vélte, konkrétan mégis csak egy tételt vitatott, arra pedig nem tért ki, hogy a további költségek mely körét és milyen okból vitatja. A cég alaptalanul támadta a bizonyítékok mérlegelését is; a káreseményt fotók és iratok sokasága bizonyította.
A táblabíróság szerint a Veszprémi Törvényszék azt is helyesen állapította meg, hogy a Mal a veszélyes anyag tárolásával környezetveszélyeztető tevékenységet végez, a kár pedig azért következett be, mert nagy mennyiségű maró vegyi anyagot tárolt a kazettában. Így a tevékenysége közvetlenül kapcsolódott a bekövetkezett káreseményhez.
