Gyilkosság a Hajógyárin: nem mondott semmit a titokzatos tanú

Megkezdődtek a perbeszédek a Fővárosi Ítélőtáblán.

A perben első fokon bizonyítottság hiányában felmentették a két vádlottat, a Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisi döntése szerint nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a bűncselekményt ők követték volna el. A másodfokú eljárásban a vádhatóság a bűnösségük kimondását kéri, a védelem pedig azt, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel őket.

A csütörtöki tárgyaláson elővezettek egy fogvatartottat, aki korábban egy, a bíróságnak címzett levelében azt állította: konkrét információi vannak a gyilkosságról. Tanúkénti meghallgatásán ugyanakkor már azt mondta a büntetés-végrehajtás baracskai intézetéből írt levélről, hogy félreértés volt, hallomásból értesült információkról van szó, és butaság volt, nem kíván foglalkozni ezzel az üggyel. A sértetti jogi képviselő kérdésére közölte: a két vádlottat soha nem látta, és a bűncselekmény idején nem is volt szabadlábon.

Az ügyészség vádja szerint a két, biztonsági őrként dolgozó vádlott 2011 decemberében egy hajógyári-szigeti szórakozóhelyről kikísérte az ott italozó fiatalembert. A vádhatóság szerint szidalmazták, erőszakkal lerángatták a ruháit, majd a mindössze rövid ujjú pólót viselő fiatalt kivitték a szórakozóhelyről a szabadba, ahol fagypont körüli hőmérséklet volt, és a parkolóban megverték.

A vádirat rögzíti: a vádlottak megragadták az eszméletlen és lemeztelenített altestű fiatalt, és a 7 méter magas támfalról a Dunába dobták. A sértett a vízbe zuhant, elmerült és rövid időn belül életét vesztette.

A vád és a védelem álláspontja szerint is két részre bontható az eseménysor: a sértett szórakozóhelyről történő kikísérésére, illetve arra, hogy a lemeztelenített fiatalt a Dunába lökték.

Az ügyész perbeszédében egy korábbi tanúvallomásra hivatkozva azt hangsúlyozta: a tanú a teljes cselekménysorról beszámolt, nemcsak arról, hogyan kísérték ki a vádlottak a sértettet a szórakozóhelyről, hanem arról is, ahogy a Dunába dobták. A vádhatóság képviselője szerint bár a sértett ittas volt, de megalázása, lemeztelenítése erőszakos cselekménynek minősül, ami másokban megbotránkozást keltett.

Az elsőfokú bíróság korábban azt állapította meg, hogy ez a tanú fiatal kora ellenére többszörösen büntetett, és önös érdekből, a saját ügyében hivatkozott arra, hogy enyhébb büntetést kér, amiért a hajógyári-szigeti súlyos bűncselekmény feltárásában segített. A tanút később tizenkét és fél év szabadságvesztésre ítélték, jogerős büntetésének kiszabása során – tekintettel arra, hogy a hajógyári-szigeti ügy még nem zárult le – ezt nem vették figyelembe.

Az elsőrendű vádlott védője csütörtöki perbeszédében azzal érvelt: az ügyben számos tényt nem rögzítettek, így például azt sem, hogy csaknem ezren szórakoztak a helyszínen, nagy volt a mozgás a közeli parkolóban, az elsőfokú bíróság pedig mindössze tanúvallomásokra hagyatkozhatott, azok között pedig jelentős eltérések voltak. Példaként említette, hogy voltak olyan tanúk, akik egyáltalán nem igazolták azt, hogy a fiatalembert a szórakozóhelyen levetkőztette volna a két vádlott. Hangsúlyozta azt is, hogy az ügyészség hivatkozásában szereplő tanú szavahihetőségét az elsőfokú bíróság 9 oldalon bírálta az ítéletében.

A védő úgy vélte: már az sem bizonyítható, hogy a sértett gyilkosság áldozata lett, nemhogy az, hogy a vádlottak követték volna el a bűncselekményt.

A másodrendű vádlott védője szintén azzal érvelt, hogy először közigazgatási eljárás indult a fiatalember halála miatt, vagyis a rendőrök is azt állapították meg először, hogy nem történt bűncselekmény. Azt mondta, amikor a szórakozóhely tulajdonosa, V. László ellen korrupciós bűncselekmény miatt eljárás indult, a hatóságok „elővették” a Hajógyári-szigettel összefüggő ügyeket, így került ez újra reflektorfénybe. A rendőrség tanúkutatásba kezdett, így jutottak el ahhoz a tanúhoz, akinek a szavahihetőségét ő is vitatta. Azt kérte, ha nem bűncselekmény hiányában menti fel védencét a bíróság, akkor helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet és írjon elő új eljárást az ügyben.

A meghalt fiatalember tárgyaláson jelen levő hozzátartozóinak jogi képviselője viszont csatlakozott az ügyészi perbeszédhez, szerinte a védelem által vitatott tanú és más tanúk vallomásai is zárt logikai láncot alkotnak, amelyek alkalmasak a bűnösség megállapítására. Hozzátette: az, hogy a fiatalembert félig levetkőztették, már a közigazgatási eljárásban is a vizsgálat része volt, a tanúk már akkor nyilatkoztak erről.

A 2011 decemberében történt haláleset után a rendőrség közigazgatási eljárást indított, majd 2012-ben újra elővették az ügyet és emberölés miatt kezdtek el nyomozni. A szórakozóhely két kidobóemberét 2012 júliusában őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték az ügyben.

A Fővárosi Főügyészség 2014 nyarán döntött a nyomozás megszüntetéséről arra hivatkozva, a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a vádlottak követték el. Ezt a határozatot 2014 októberében hatályon kívül helyezte a Legfőbb Ügyészség, mert álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy vádemelésre alkalmas. Így került az eljárás bírósági szakba. A vádlottak szabadlábon védekeznek.

A per április 20-án folytatódik, akkor a vádlottak az utolsó szó jogán szólalhatnak fel, azt követően hirdeti ki határozatát a táblabíróság.