Lázár a CEU-ról: Nem számítottunk ekkora hisztériára

„Azt javasoljuk, hogy mindenki higgadjon le” – közölte a miniszter.

Lázár János beszámolója kezdetén a római nyilatkozat kapcsán kiemelte, egy féléves folyamat indul el, az EU jövőjéről nyílik vita, melyben Magyarország kiemelten részt szeretne venni.

Kitért arra is, hogy március 28-án hatályba lépett a jogi határzár intézménye, melynek célja a bevándorlók megállítása, annak megakadályozása, hogy szabadon mozogjanak az ország területén. A kormány úgy tudja, hogy a közeljövőben kitűzik a kvótapert, és Magyarországot várhatóan nyomás alá helyezik „azok, akik bevándorláspártiak”. Ez lesz a jövő heti kormányülés fő napirendi pontja – mondta. Hozzátette: a kabinet áll a vizsgálatok elé. Egyébként száz fő a tranzitzóna befogadási képessége, ezt készek bővíteni, és a jelen pillanatban máshol tartózkodókat is a tranzitzónákba fogják szállítani – fogalmazott Lázár.

Mint mondta, a kormány arra jutott, hogy kisebb kockázatot jelent a határon felállított tranzitzóna, mint az illegális bevándorlók beengedése. A következő hetekben az európai nyomásgyakorlás jegyében fognak születni olyan bírósági döntések, melyekkel arra akarják késztetni Magyarországot, hogy adja fel a határvédelmet. Több eszközön keresztül próbálják majd ezt megtenni, és ebben egy partnert találtak, a Magyar Helsinki Bizottságot, amely már politikai szervezetté vált – jelentette ki Lázár János.

Arra az újságírói kérdésre, hogy az ilyen döntések miatt felmerülhet-e a „hunexit” kérdése, a miniszter nemmel felelt.

Lázár kitért arra is, hogy a kormány hat kérdésben indít nemzeti konzultációt: ez érinteni fogja a bevándorláspolitikát, az adópolitikát, a külföldről támogatott civil szervezetek ügyét és az energiaárakat. Mint mondta, aki a nemzeti konzultációban állást foglal, a kormány számára irányt szab.

A magyar emberek összefogásának köszönhetően „egy régi-új sörgyárral” gyarapodtunk – utalt a miniszter a Heineken és a Csíki Sör megegyezésére. Lázár gratulált az eredményért azoknak, akik az ügy mellé álltak, és közölte: az, hogy meg tudták menteni a Csíki Sört mint márkát, a nemzeti érdekvédelemnek egy szimbolikus mása. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy elküldték Brüsszelbe az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatáról szóló javaslatot, nem léptek vissza az ügytől, Lázár szerint továbbra is szükség lenne erre.

Megkezdődött a Magyarországon forgalmazott külföldi márkák minőségvizsgálata is – a kettős minőség ügyében is attól akarják megvédeni a magyarokat, hogy a multinacionális élelmiszergyártók visszaéljenek a hatalmukkal – hangsúlyozta a kancelláriaminiszter. A mintavételt Ausztriában és Olaszországban végezték. Mint közölte, 7 vizsgált sörből 5 esetben volt minőségbeli különbség, összességében a 96 megvizsgált termék 70 százalékában rosszabb minőségű volt az, amit Magyarországon árultak, több esetben ráadásul hazánkban drágábban.

A külföldi felsőoktatási intézmények ötéves engedélyeket kapnak a magyar államtól, és tavaly megkezdték az intézmények vizsgálatát, majd ennek eredményeit megtárgyalták, és döntést hoztak a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozóan. Ezt Lázár János szerint „jelentős hisztéria” követte, amire nem gondoltak, mivel az Oktatási Hivatal ötévente folytat ilyen vizsgálatokat. Átláthatóbb, kiszámíthatóbb, egyszerűbb szabályokra van szükség – közölte, és hozzátette: azt javasolják, hogy 2018 őszétől Magyarországon csak olyan külföldi egyetem működhessen, melynek működését a származási ország és a magyar állam közti nemzetközi szerződés biztosítja, ez az egyetem valós felsőoktatási tevékenységet folytasson, és államilag elismert legyen. Összesen huszonnyolc intézménnyel kapcsolatban tettek megállapításokat, és volt olyan, amely minden pontnak megfelelt, egy amerikai intézmény, amely magát liberális egyetemként hirdeti, ez a McDaniel College – mondta a miniszter.

Újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy ha a CEU ezeknek a feltételeknek nem felel meg, az egyenlő szegénységi bizonyítvánnyal, és szerinte csak politikai hisztéria áll a háttérben.

Azzal kapcsolatban, hajlandók-e visszavonni azt a pontot, hogy az intézménynek legyen kampusza az anyaországban, vagy megfontolni módosítást, azt mondta, a kormány egy probléma megoldásáról hoz elvi állásfoglalást, nem pedig egy adott intézményről dönt. A vita megnyitása előtt semmit nem vonnak vissza, a vita során viszont hajlandók meghallgatni minden érvet – szögezte le a miniszter.

Az Oktatási Hivatal felülvizsgálata jogszerű, körültekintő, minden külföldi egyetem számíthat arra, hogy a magyar kormány meg fogja vizsgálni a kérelmét – fűzte hozzá. „Azt javasoljuk, hogy mindenki higgadjon le” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy miért kell emelni a reklámadót, a miniszter közölte: értékelése szerint a reklámadó nem emelkedik, mert húszmilliárd forintot kapnak vissza a kiadók. Az Európai Bizottság elmondta, mit fogad el, az ügyet az EB döntése alapján rendezték el, és ez egy egységes kulcs kialakításáról szól – tette hozzá.

Lázár János mindemellett közölte, a vizes vb óriási lehetőség Budapest és Magyarország számára, és ezzel letesszük a névjegyünket azok közé, akik képesek világversenyeket megszervezni, így nagy a tét. Méltatlannak tartja az uszodaépítések körüli „pitiáner vitákat”.

Két helyszín lesz, Budapest és Balatonfüred, ez Balaton számára is óriási bemutatkozási lehetőség lesz, és minden beruházás jól halad. Balatonfüreden is minden költséget a magyar állam áll – mondta újságírói kérdésre válaszolva.

Szóba került az a tanulmány is, amit a Miniszterelnökség felkérése a KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. készített, és mely szerint az uniós támogatások csupán felszínen tartották a magyar gazdaságot, ezek nélkül biztosan elsüllyedtünk volna. Lázár közölte, ennek a kérdésnek rengeteg más szereplője van, és az ország 2010 utáni konszolidációjához ehhez a pénzek nagyon nagy mértékben járultak hozzá.

A sajtótájékoztatón a miniszter azt is elmondta, felül fogják vizsgálni a kutak engedélyeztetésére vonatkozó szabályozás ügyét.