A jelentés szerint nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg „a jogállamiság szisztematikus eróziója”, a fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokratikus intézményeknek és az átláthatóságnak a gyöngülése, valamint „a független társadalmi hangok 2010 óta tartó megfélemlítése” miatt is.
A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés a börtönök túlterheltségét, a fogvatartottak bántalmazását, a börtönökben jelen lévő erőszakot, a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását, a kormányzati korrupciót, a szerkesztői függetlenséget korlátozó, növekvő médiakoncentrációt, és a civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomást. Megemlíti a jelentés a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszakot, a nők zaklatását, az antiszemitizmust, az intézményekben élő fogyatékos gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaéléseket és embertelen bánásmódot, valamint a romák hátrányos megkülönböztetését és társadalmi kirekesztését.
A részletekről szólva a magyarországi bírósági gyakorlatról a jelentés leszögezi, hogy miközben a bíróságok gyakran függetlenül működnek, előfordultak kísérletek a politikai nyomásgyakorlásra. Utal Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011-ben történő távozására. Széles körben nyomásgyakorlási kísérletnek tartott példaként említi a jelentés azokat a kormányzati megszólalásokat, amelyekben nyilvánosan bírálták a veszprémi bíróság döntését a vörösiszapperben.
A szólás- és sajtószabadságról szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd. Megemlíti, hogy májusban a Médiatanács Bayer Zsolt egy 2015 novemberében a Magyar Hírlapban megjelent cikkét gyűlöletkeltőnek minősítette, és ezért szankciókat szabott ki. Megjegyzi ugyanakkor, hogy Bayer Zsolt később állami kitüntetést kapott.
A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma.
A magyarországi korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi, amelyek szerint a magyar gazdaságot „a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus” jellemzi. A jelentés a tavalyi év legjelentősebb korrupciós ügyeként a Magyar Nemzeti Bankból a bank hat alapítványába történt közpénzátutalást említi.
