A Tisza-kormány előtt egyre nagyobb buktatóvá nő az azbeszt-ügy

Miközben egyre több magyarországi településen okoz súlyos problémát az Ausztriából érkezett azbeszttartalmú kőzúzalék, az érintett önkormányzatoknak jelentős összegeket kell saját forrásból előteremteniük a védekezéshez. A tavasszal kirobbant ügy akár 250 települést is érinthet, az állam azonban hárommilliárd forintos pályázati keretet biztosított a kármentesítésre, amelyhez ráadásul önerőt is elő kell teremteni. Szombathelyen már milliárdos nagyságrendű munkálatokról van szó, Zalaegerszeg önmagában félmilliárd forintra tart igényt, miközben Kőszegen szeptemberben is rendkívül magas levegőbeli azbesztrost-koncentrációt mértek.

Fotó: Pezzetta Umberto Forrás: Zalai Hírlap

A Fidesz-kormány még májusban 100 millió forint rendkívüli támogatást ítélt meg Zalaegerszegnek az azbeszttel érintett helyszínek rendezésére. A város önkormányzatánál írásban érdeklődtünk, hogy megérkezett-e már ez az összeg, ugyanis annak folyósítása már az új kormányra hárul. Amint választ kapunk, frissítjük a cikkünket.

A zalai megyeszékhelyen azokon a helyeken, amelyek gyermekintézmények, bölcsődék, óvodák, iskolák közelében vannak (így a Gazdaság, az Iskola és a Domb utca) a Greenpeace ajánlásának megfelelően intézkedtek, azaz a városi cég, a Zala-Müllex Kft. szakemberei felszedték és elszállították az azbeszttel szennyezett burkolatot, majd újat terítettek le. 

Ezeknek az amúgy jelentős költségeit a későbbi állami támogatás reményében megelőlegeztük a költségvetésből, más területekről forrásokat elvonva, átcsoportosítva.

– fogalmazott Zalaegerszeg polgármestere. Balaicz Zoltán kiemelte: a többi helyszínnel is haladtak volna tovább ezen a módon, de azokra már nem kaptak szakhatósági engedélyt, kormányhivatali hozzájárulást.

A számokból mindenesetre látszik: egyetlen város félmilliárdos igénye a teljes országos alap egyhatodát vinné el, miközben Sopron már több tízmilliót saját forrásból fizetett ki, Szombathely pedig milliárdos nagyságrendű munkálatokra kényszerül.

Szombathely pénzügyi présben

Szombathelyen – ahol az egész azbeszt-ügy kirobbant idén tavasszal – szintén jelentős forrásokra lenne szükség. Az Oladi Platón mintegy 12 kilométeres, 24 utcát érintő úthálózat kőzúzalékában mutattak ki azbesztet, és a levegőben is mértek azbesztrostokat. Csak az Oladi Platón – ahol több mint ezer ember él – mintegy 100 ezer tonna szennyezett kőzet lehet. Csak a szennyezett felületek lezárása mintegy másfél milliárd forintba kerülhet: közel egymilliárd az Oladi Platón, további 542 millió pedig a város százat is meghaladó többi érintett pontján. Szombathely is már pályázott az állami pénzekre, ám megyei jogú városként alaphelyzetben 30 százalékos önerő terheli, vagyis nagyjából 500 millió forintot kellene saját költségvetéséből előteremtenie. Az önkormányzat problémáit növeli, hogy a krízisre alkalmazott megoldást – a szennyezett részek lefedését – a Greenpeace bírálta. A zöld szervezet fő kifogása, hogy amennyiben az azbeszttartalmú kőzúzalékot nem távolítják el, hanem csak lezárják vagy leburkolják, későbbi kátyúsodásnál vagy útmunkánál ismét előkerülhet az azbeszt, a későbbi eltávolítás pedig drágábbá és nehezebbé válhat. 

Szombathely helyzetét az is tovább nehezíti, hogy több mint 4 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást is be kellene fizetnie – amely idén 355 millió forinttal több az előző évinél – ráadásul a Tisza-kormány júliusban leállította a térséget érintő M86-os és M87-es gyorsforgalmi fejlesztések eredeti koncessziós konstrukcióját, a túlárazásra hivatkozva, ami bevételkiesést okozhat a településnek. Megjegyzendő: Magyar Péter bejelentette, hogy Szombathely lesz az országjárása egyik állomása – feltehetően az azbeszt-ügy gyújtópontjában igyekszik majd csillapítani a közfelháborodást. 

Elmarad az osztrák segítség?

Az azbeszt-ügy nemzetközi szálát az adja, hogy a szennyezett kőzúzalék osztrák, elsősorban burgenlandi bányákból került Magyarországra. Magyar Péter május 21-én Bécsben Christian Stocker osztrák kancellárral tárgyalt, és bejelentették egy közös magyar–osztrák bizottság létrehozását. Magyar akkor azt mondta, hogy a „szennyező fizet” elvét fogják érvényesíteni. 

A nyilvánosan elérhető adatok alapján azonban szeptember végéig nem látható olyan osztrák pénzügyi kötelezettségvállalás, amelyből az érintett magyar települések kármentesítését finanszíroznák. Gajdos László minisztériumánál érdeklődtünk, vállalt-e Ausztria, valamely osztrák tartomány vagy érintett bányacég bármilyen összeget a kármentésből, és ha igen, mennyit. Amennyiben érkezik tájékoztatás, közöljük. 

Az osztrák kapcsolatok körül ráadásul korábban kommunikációs vita is kialakult. Kelemen Ágnes vízügyi államtitkár ausztriai tartózkodásáról Magyar Péter és Gajdos is azt állította, hogy hivatalos egyeztetésekhez kapcsolódott. Az osztrák szaktárca azonban később a Hír TV-nek azt közölte, hogy Kelemennel személyes tárgyalás nem történt, csak telefonos egyeztetés. 

2010-ben működött a válságkezelés

A mostani azbeszt-krízist a 2010-es vörösiszap-katasztrófával összevetve szembeötlő, hogy utóbbi kapcsán napok alatt felállt a központi válságkezelés. Emlékezetes: a MAL Zrt. tározójának gátja 2010. október 4-én szakadt át, a kiáradó mérgező vörösiszap pedig több mint 300 házat rongált meg. A mentés azonnal megkezdődött, másnap Orbán Viktor miniszterelnök már a helyszíni intézkedésekről és a felelősség vizsgálatáról számolt be. Október 6-án veszélyhelyzetet rendeltek el három megyében, mivel nemcsak a közvetlenül elöntött Kolontár–Devecser térség volt veszélyben. A lúgos szennyezés a Torna-patakból a Marcalba, onnan a Rábába, majd a Duna irányába haladt, tehát Vas és Győr-Moson-Sopron megye vízrendszerét is fenyegette. Egy héten belül az Országgyűlés megteremtette annak lehetőségét, hogy a MAL Zrt.-t állami felügyelet alá vonják. A kormány külön katasztrófavédelmi kormánybiztost nevezett ki, állami irányítás alá került a kárelhárítás, zajlott a szennyezett területek megtisztítása és az újjáépítés. A MAL állami felügyelete 2011 júniusáig tartott. 

A mostani azbesztügyben ezzel szemben tavasszal jelentek meg az első súlyos riasztások, az országos támogatási alapot júliusban jelentették be, a pályázat pedig csak szeptemberben nyílt meg, miközben szeptember végén Kőszegen továbbra is rendkívül magas levegőbeli rostkoncentrációt mértek.