Ennek egyik oka, hogy az új építésű lakások műszaki tartalma és minősége a szigorúbb építési előírások miatt országosan közelebb áll egymáshoz, miközben a használt ingatlanok árszintje között jelentős területi különbségek vannak.
A Balaton térsége külön eset: Somogy és Veszprém vármegyében az új lakások kínálata nagy arányban a tó környékére koncentrálódik, ami felfelé húzza a megyei átlagárakat.
50 millióból Budapesten 27 négyzetméter jön ki
Az árkülönbségeket jól érzékelteti, hogy ugyanaz az 50 millió forintos keret mekkora új lakásra elegendő az ország különböző részein. Budapesten átlagosan mindössze 27 négyzetméterre elég ez az összeg, Békésben viszont 65, Nógrádban pedig 64 négyzetméteres új ingatlan is kijöhet belőle.
A kínálat a következő időszakban tovább bővülhet: az építési engedélyek és a folyamatban lévő fejlesztések alapján 2027-ben újabb jelentős mennyiségű lakás kerülhet piacra. Kérdés azonban, hogy a fejlesztők megtalálják-e hozzájuk a megfelelő keresletet.
A piac szempontjából ezért az 5 százalékos lakásáfa sorsa is kulcskérdés. A jelenlegi szabályok szerint a kedvezmény azoknál a projekteknél alkalmazható, amelyek 2026 végéig megszerzik az építési engedélyt. Ha az új projektekre ismét a 27 százalékos áfakulcs vonatkozna, az jelentősen megdrágíthatná az új lakásokat, és visszafoghatná a következő évek fejlesztéseit.
Erős első félév az újlakáspiacon
Érdemes felidézni a lakásépítési ütem fokozódása kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal adatait is: az első félévben 6278 lakást adtak át Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint, ami 22 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A megyei jogú városokban 32 százalékkal 969-re, a fővárosban 22 százalékkal 2224-re emelkedett az újlakás-átadások száma, közben a kisebb vidéki városok szintén 22 százalékos emelkedést könyvelhettek el, ami 1828 új lakást jelentett. A lakásépítési kedv is fokozódott, majdnem 17 ezer új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 29 százalékos emelkedésnek felel meg
.
