Újabb iskolai vezetők vagyona után érdeklődnek

Az iskolaigazgatók mellett a tagintézmények vezetőinek anyagi körülményeire is kíváncsiak.

Vannak olyan köznevelési intézmények, ahol tovább bővítették a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét – derül ki egy budapesti tankerületi központ számára készült szervezeti és működési szabályzatból (szmsz). A Magyar Nemzet birtokába került, a Klebelsberg Központ (KK) által jóváhagyott dokumentumban az olvasható, hogy míg a korábbi központi szabályzat szerint a köznevelési intézmények vezetőinek, illetve helyettesüknek kellett évente számot adni vagyonukról, a budapesti tankerületi központ elvárásai szerint most már a helyi tagintézmények vezetőinek is minden évben sort kell keríteniük erre.

– Semmi értelme sincs – erről beszélt lapunk megkeresésére a tankerületi központ szigorítása kapcsán Szüdi János, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője. Elmondta, a szakszervezet már azzal sem értett egyet, hogy a köznevelési intézmények vezetőinek kötelező legyen a vagyonnyilatkozat-tétel, hiszen gazdálkodási joguk nincs, csak javaslattételi. Ugyanakkor hangsúlyozta: egy tagintézmény-vezetőnek még javaslattételi joga sincs.

A PSZ-hez hasonlóan Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke is kérdésünkre közölte, az NPK élénken kifogásolta, hogy az intézményvezetőnek és helyettesének vagyonnyilatkozatot kell tennie. Ő is azzal érvelt, hogy ez „teljesen értelmetlen”, az iskolaigazgatók nem gazdálkodhatnak önállóan közpénzzel, „minden egyes kérésüket jóvá kell hagyatni”.

Korábban egyébként az állami intézményfenntartó azzal indokolta az iskolaigazgatóktól bekért vagyonnyilatkozatot, hogy javaslattételi joguk miatt a vonatkozó törvény kötelezi őket erre.

Lapunk szerette volna megtudni, hogy hány tankerületi központban lesz kötelező a vagyonnyilatkozat a tagintézmény-vezetőknek, és hogy mi az oka a szigorításnak. Bár kérdéseinket tegnap elküldtük a KK-nak és a Miniszterelnökségnek is, lapzártánkig egyik sajtóosztály sem reagált.

Lapunk többször is írt arról, hogy az év első napján anélkül álltak fel a Klebelsberg Központ tankerületi központjai, hogy elkészültek volna a működési részleteiket rögzítő szmsz-ek. A KK akkor azt ígérte, január végéig pótolják a hiányosságot az egyes tankerületi központok, de ez nem történt meg határidőre. Bár a Magyar Idők beszámolója szerint Solti Péter, a KK elnöke ezen a héten jóváhagyta az szmsz-eket, azokat lapunk információi szerint még nem küldték szét az összes tankerületnek, ahogy pénteki lapzártánkig még a szervezet honlapján sem voltak hozzáférhetőek a dokumentumok.

Az érintett budapesti tankerületi központhoz tartozó igazgatókat nemcsak az szmsz-ről tájékoztatták, hanem felhívták figyelmüket munkáltatói jogaikra is. Mint a Magyar Idők pár napja beszámolt róla, a KK még képzéseket is tervez indítani az intézményvezetők számára jogkörüket illetően. Igaz, az nem világos, hogy erre miért van szükség, hiszen a leglényegesebb kérdésekben az igazgatók mozgástere nem nőtt. Továbbra sem dönthetnek önállóan arról, mely pedagógust vegyék fel vagy bocsássák el, ahogy gazdálkodási kérdésekről sem határozhatnak a tankerületi központ nélkül. A tankerületi centrum munkáltatói jogokról szóló prezentációjából is világosan kiderül: a tankerület igazgatója felel az iskolai alkalmazottak jogviszonyának létesítéséért vagy megszüntetésén túl a munkaszerződés-módosításokért, illetve a külföldi kiküldetések engedélyezésért. Szintén ő dönt a „munkaviszonyból fakadó kötelezettség megszegése esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezményekről”, emellett gyakorolja a bérgazdálkodást érintő munkáltatói jogokat. Utóbbi például azt jelenti: csak a tankerületi igazgató dönthet díjazással járó rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, pénzbeli vagy természetbeni juttatás megállapításáról, illetményváltozással járó kinevezésmódosításról.

A tájékoztató szerint ugyanakkor az intézményvezetők munkáltatói jogai leginkább olyan kötelezettségekben merülnek ki, mint például a munkaköri leírás elkészítése, a munkarend megállapítása, napi feladatok meghatározása, a munkahelyen történő benntartózkodás elrendelése vagy a szabadságok kiadása. Vagyis az intézményvezetőnek csak arra van joga, hogy javaslatot tegyen arra, hogy kivel létesítsen (vagy szüntessen meg) munkaviszonyt a tankerület, vagy hogy hogyan alakuljon az intézmény éves költségvetése.