Az érintett budapesti tankerületi központhoz tartozó igazgatókat nemcsak az szmsz-ről tájékoztatták, hanem felhívták figyelmüket munkáltatói jogaikra is. Mint a Magyar Idők pár napja beszámolt róla, a KK még képzéseket is tervez indítani az intézményvezetők számára jogkörüket illetően. Igaz, az nem világos, hogy erre miért van szükség, hiszen a leglényegesebb kérdésekben az igazgatók mozgástere nem nőtt. Továbbra sem dönthetnek önállóan arról, mely pedagógust vegyék fel vagy bocsássák el, ahogy gazdálkodási kérdésekről sem határozhatnak a tankerületi központ nélkül. A tankerületi centrum munkáltatói jogokról szóló prezentációjából is világosan kiderül: a tankerület igazgatója felel az iskolai alkalmazottak jogviszonyának létesítéséért vagy megszüntetésén túl a munkaszerződés-módosításokért, illetve a külföldi kiküldetések engedélyezésért. Szintén ő dönt a „munkaviszonyból fakadó kötelezettség megszegése esetén alkalmazható hátrányos jogkövetkezményekről”, emellett gyakorolja a bérgazdálkodást érintő munkáltatói jogokat. Utóbbi például azt jelenti: csak a tankerületi igazgató dönthet díjazással járó rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, pénzbeli vagy természetbeni juttatás megállapításáról, illetményváltozással járó kinevezésmódosításról.
A tájékoztató szerint ugyanakkor az intézményvezetők munkáltatói jogai leginkább olyan kötelezettségekben merülnek ki, mint például a munkaköri leírás elkészítése, a munkarend megállapítása, napi feladatok meghatározása, a munkahelyen történő benntartózkodás elrendelése vagy a szabadságok kiadása. Vagyis az intézményvezetőnek csak arra van joga, hogy javaslatot tegyen arra, hogy kivel létesítsen (vagy szüntessen meg) munkaviszonyt a tankerület, vagy hogy hogyan alakuljon az intézmény éves költségvetése.
