Az EB következő költségvetési ciklusra vonatkozó javaslatáról, miszerint nem büntetnének egyetlen tagállamot sem a migrációs politikája miatt, a főtanácsadó azt mondta, a költségvetésben jelentős támogatási keretet különítene el az európai értékeket védelmező civil szervezetek számára. Ezeknek az lenne a feladata, hogy minősítsék az államokat demokratikus értékeik alapján, Brüsszel pedig eszerint csökkenthetné a lehívható források nagyságát. Egy ilyen mechanizmus nem illeszkedik az európai nemzetállamok demokratikus gyakorlatába, ezért elfogadhatatlannak tartja a kormány – fogalmazott.
Felidézte az EU határ- és partvédelmi ügynökséggel (Frontex) kapcsolatban azt az EB-javaslatot, miszerint egy tízezer embert számláló alakulat jöjjön létre, amely válsághelyzetben határvédelmi beavatkozásokról dönthetne. Ez a magyar kormány számára nem fogadható el, hiszen egy ilyen lépés a nemzeti szuverenitás súlyos sérelmét jelentené – szögezte le.
A jelenlegi a migrációs útvonalakon történő mozgásról elmondta, a balkáni útvonalon körülbelül hetvenezer illegális bevándorló torlódott fel, és folyamatos az utánpótlásuk. Bosznia-Hercegovinában mostanra kritikus a biztonsági helyzet, itt is egyre több migráns tartózkodik. Továbbá a Líbiából Olaszországba, valamint a Marokkóból Spanyolországba irányuló mozgás is számottevő, az onnan érkező migránsok nagy része tovább akar menni például Németországba – fejtette ki Bakondi György.
Magyarország területére 2019-ben a déli határszakasznál csaknem ezerötszázan kíséreltek meg belépni az ország területére, ebből kétszáznégy esetben a rendőrök és a katonák megakadályozták a bevándorlókat a kerítés átlépésében, a visszakísértek száma pedig ezerkétszáznyolcvankettő volt – tudatta Bakondi György.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!