időjárás 3°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Börtön járhat a fenyegető üzenetekért és videókért is

Kulcsár Anna
2019.11.19. 05:55
Börtön járhat a fenyegető üzenetekért és videókért is

Akár ötévi szabadságvesztés is kiszabható azokra a személyekre, akik szöveges üzenetben és ehhez mellékelt különféle rémisztő videófelvételekkel azt tudatják, hogy gyilkosságot fognak elkövetni. Ilyenkor a büntetőjogi elmarasztaláshoz nem szükséges, hogy az üzenetet küldő személyt előzőleg valaki más megbízza a tett elkövetésével. Elegendő az is, ha az érintett saját elhatározásból dönt úgy, hogy szándékát környezetével közölni fogja. Ez derül ki abból a határozatból, amelyet nemrégiben fogadott el a Kúria öttagú büntető jogegységi tanácsa.

Az ítélkezés eddig nem volt egységes. Némelyik bírói fórum az elmarasztalás feltételének tekintette, hogy a gyilkossági üzeneteket továbbító személy valakinek a felhívására cselekedjék, mondhatni bérgyilkosjelöltként lépjen fel. Más bírói tanácsok az elítéléshez elegendőnek találták azt is, ha valaki önszántából közölte, hogy gyilkosságra készül, s szándékát többek között külföldi fegyveres támadásokról szóló videókkal erősítette meg. A Kúria döntése nyomán az elkövető mostantól egyaránt felelős lesz, akár biztatásra cselekedett, akár saját elhatározásból fenyegetőzött, s akár felnőttkorú, akár pedig fiatal. Felelősségre vonni általában azt lehet, aki az elkövetéskor a 14. évét már betöltötte. Egyes súlyos bűncselekményeknél, mint amilyen az emberölés, ugyanakkor a büntethetőség korhatára 12 év, de vizsgálni kell, hogy az érintett felismerte-e, hogy magatartása milyen következményekkel járhat.

– A Kúria új jogegységi határozata hasznos és időszerű – mondta el érdeklődésünkre Nagy László Tibor osztályvezető, az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa. A szakember hozzátette: a döntés nemcsak az ítélkezés egységét teremti meg, de kifejezésre juttatja, hogy a büntető igazságszolgáltatás a sértettek mellett áll. Nagy László Tibor kifejtette, hogy a halálos fenyegetések ügyében is nagyon fontos a bűncselekmények megelőzése. A kriminológiai intézet osztályvezetője úgy véli: a bűnesetek elkerüléséhez – az ítéletek visszatartó ereje mellett – mindenképpen szükséges egyebek között a hatékony gyermekvédelem. Ajánlható az is, hogy ha a fiatalok fenyegető üzenetet kapnak, ezt jelezzék szüleiknek, tanáraiknak vagy a hatóságoknak. A külföldi fegyveres iskolai támadásokról szóló félelmetes képeket ugyanis nemegyszer tanulók küldik el egymásnak, így erősítve meg saját, állítólagos gyilkossági szándékukat. Tudni kell persze, hogy az ilyen eseteknek számos társadalmi, pedagógiai, pszichológiai összefüggése lehet, az alapos vizsgálódás, bizonyítás elengedhetetlen.

Az elkövető mostantól egyaránt felelős lesz, akár felnőttkorú, akár pedig fiatal
Fotó: Kurucz Árpád

Nagy László Tibor az ügyek kapcsán emlékeztetett rá: a szándékos bűncselekmények négy szakaszra oszthatók. Az első maga a gondolat, a bűnös szándék kialakulása – ez nem büntethető. A következő stádium az előkészület, vagyis például az eszköz beszerzése, a helyszín kiválasztása vagy – a jogegységi határozattal is érintett ügykörben – a komoly, halálos fenyegetés közzététele. Az előkészületet önmagában csak a legsúlyosabb bűncselekmények esetében szankcionálja a törvény. Az emberölés előkészületének büntetése maximum egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet. Az előkészületet általában a kísérlet követi, amelyért ugyanolyan büntetés jár, mint a negyedik szakaszként megjelölhető befejezett bűntettekért. A kriminológus elmondta, hogy Magyarországon tavaly 162 emberölést regisztráltak, s ebből nyolc volt a különféle formákban megvalósított előkészület, amikor tehát a folyamat nem vezetett el a kísérletig vagy a végkifejletig.

Rendszeres a bántalmazás

Általánossá vált, hogy nyilvánosan megaláznak, nemcsak a valóságban, de az online térben is, vagy elsősorban ott kegyetlenkednek kortársaikkal gyerekek, sőt az sem ritka, hogy ezzel öngyilkosságba kergetik a másikat. Az iskolai erőszak egy 2017-ben publikált amerikai kutatás szerint sokkal súlyosabb és gyakoribb az általános, mint a középiskolákban, ennek a diákok 24 százaléka van állandóan kitéve. Egy 12–14 évesek körében készült szegedi kutatás szerint a fizikai agresszió inkább a fiúkra jellemző, míg lányoknál az indirekt, burkolt módszerek a tipikusak. (H. É.)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.