Százmillió a bírók képzésére

Megkezdődött a bírák idei képzési programjának megvalósítása – tudta meg lapunk. A bírák, a titkárok, a fogalmazók és az igazságügyi alkalmazottak jórészt a Magyar Igazságügyi Akadémia keretei között ismerhetik meg alaposabban a változó jogszabályokat. Hornyák Szabolcs igazgató úgy nyilatkozott: a szakmai tanácskozásokon hamarosan újra szó lesz például a devizaperek gyakorlati tapasztalatairól és arról is, hogy márciustól nem a gyámhatóság, hanem a bíróság dönthet, ha az egyik különélő szülő nem teszi lehetővé a kapcsolattartást a közös gyermekkel.

A devizaperek tapasztalatairól is szó lesz, több ezer ügy van még folyamatban (képünk illusztráció) Fotó: Kurucz Árpád

Az elmúlt évben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 107 millió forintot költött a bírák, a fogalmazók, a titkárok és az igazságügyi alkalmazottak képzésére, továbbképzésére. – Az idei költségvetés hasonló összeggel számol – mondta lapunknak Hornyák Szabolcs bíró, a Magyar Igazságügyi Akadémia igazgatója. Az intézmény az OBH keretei között fejti ki tevékenységét.

Az igazgató közölte azt is: a képzések éves programját mindenkor az OBH elnöke hagyja jóvá, de előtte megismeri a törvényszékek, az ítélőtáblák és a Kúria szakmai álláspontját is. Az Országos Bírói Tanács szintén véleményezi a tervezetet. A bíráknak a képzés ingyenes. A szakmai tanácskozások egy részét az igazságügyi akadémia keretei között bonyolítják le, de számos képzést tartanak a törvényszékek és az ítélőtáblák is.

A devizaperek tapasztalatairól is szó lesz, több ezer ügy van még folyamatban (képünk illusztráció)
Fotó: Kurucz Árpád

Megtudtuk, hogy az előadók többsége bíró. Maguk a bírák egyébként az önképzés keretei között – bejelentési kötelezettség nélkül – beiratkozhatnak más, külső tanfolyamokra is. Ugyanakkor figyelembe kell venniük a bírák etikai kódexét és az úgynevezett integritási előírásokat, ez azt jelenti, hogy meg kell őrizniük szakmai függetlenségüket, a bíráskodás tekintélyét.

Hornyák Szabolcs hangsúlyozta: nem csupán a száraz jogi rendelkezések kerülnek terítékre, amikor a tennivalókról tanácskoznak, figyelmet fordítanak arra is, hogy a tárgyalóteremben milyen szituációk alakulhatnak ki. Családjogi és más hasonló perekben a bírónak komoly pszichológiai felkészültségre is szüksége van, hogy kezelni tudja az esetleges feszült helyzeteket. Az igazgató szerint manapság már nem helytálló az a régi felfogás, hogy büntetőügyekben a bíróságon olykor nem megfelelően bánnának a tanúként beidézett sértettekkel.

Az elmúlt időszakban a bírósági szervezet sokat tett azért, hogy a tárgyalótermekben euró­pai színvonalú bánásmód érvényesüljön. Hozzátette: minden bíróságon van tanúgondozó, akihez a sértettek, tanúk fordulhatnak. A tanúgondozók képzett szakemberek, akik felvilágosítást adnak a lehetőségekről. Emellett a sértettek, a tanúk védelmét szolgálhatja a távmeghallgatás országszerte kiépített rendszere is.

Az igazgató arról is beszélt, hogy a képzési tematikák változatosak. Hamarosan szó lesz például a devizaperek gyakorlati tapasztalatairól, hiszen még most is több ezer ilyen ügy van folyamatban.

Alapos képzést kapnak a bírák és az igazságügyi alkalmazottak arról a törvénymódosításról is, amely a gyermekekkel való kapcsolattartás végrehajtásáról rendelkezik. A jogszabály szerint március elsejétől már nem a gyámhatóság, hanem a bíróság dönthet, ha az egyik különélő szülő nem teszi lehetővé a kapcsolattartást a közös gyermekkel. A bírói út a törvényes garanciákat növelheti az érintett családok ügyeiben.