Drága kollégák! Ne hagyjátok magatokat ilyen látványosan megvezetni, átverni!
Még az egyházi intézmények is, még Orbán és Simicska gimnáziuma is tiltakozik, harsogja a balliberális média, mintha ez bármire is bizonyítékul szolgálna. Én inkább egy játékos módszert javasolnék, közös gondolkodást a frontális hülyeség és a csordaszellem helyett.
Kezdjük ott, hogy álljon fel mindenki, aki tiltakozik a NAT bevezetése ellen. Most üljön le az, aki nem ismeri az érvényben lévő alaptantervet sem, aminek a módosításáról beszélünk. Nem, nem szégyen, sokan vannak ilyenek, vastagon aláhúzva, hogy ettől még nyugodtan lehet kiváló pedagógiai munkát végezni, hiszen az iskolavezetés és a helyi tantervek készítői tüzetesen elolvasták minden betűjét. Önöknek elég utóbbiakat ismerni az óravázlataik elkészítésekor. Ha megvagyunk, üljön le az, aki nem rágta még át magát a módosítás szövegén. Csak nyugodtan, senkit nem írunk be a magatartásfüzetbe. Jó, akkor, aki még mindig állva maradt, az jöjjön át velem a szomszéd terembe.
Most beszéljük meg, mi ellen is tiltakoznak önök. Nyilván nem lesz itt mód arra, hogy mindenki ismertesse álláspontját, különösen nem tudjuk majd meggyőzni egymást, ha eltérően gondolkodunk, de néhány alapkérdést tisztázhatunk. Segítségképpen összefoglalnám, mit tartalmaz minden eddigi felzúdulás. Azt például nehezményezi valamennyi ellenző, hogy nem csökken kellő mértékben az elsajátítandó tananyag, így nem változtatható meg érdemben sem a tanulók, sem a tanárok terhelése. Márpedig ez mára elviselhetetlen mértékűvé vált, különösen a gyalázatos béreket is figyelembe véve. Alapvetően tehát bérkövetelésről van szó. Azok most ne figyeljenek, akik kevesebbet akarnak dolgozni, de háromszor annyit akarnak keresni. A realistákat kérdezem: mindenki lecsökkentette már gondolatban a saját tárgyának követelményét és óraszámát? Vagy csak a mások által tanított területeken vannak ötleteink? Tapasztalataim szerint ugyanis a matektanár kiválóan tudja, hány énekórával kellene kevesebb, de egy magyartanár is sokallja általában a mindennapos testnevelésre szánt időt. De hagyjuk is ezt, nyilván mindenki birtokában van a legmodernebb pedagógiai módszereknek, amelyekkel az sni-s (speciális nevelési igényű – a szerk.) diákok is feleannyi idő alatt sajátítják el a kétszer akkora mennyiségű ismeretanyagot, mint annak idején mi, a poroszos börtöntanodák áldozatai. Ha pedig valaki mégsem született tehetséggondozó, akkor az önként áldozza majd szabadidejét akár fizetős tanfolyamok elvégzésére is, ahol csodamódszereket tanulhat majd a kooperatív együttműködés és a befogadó attitűd fejlesztésére. Csak kösse a kormány a bértáblát a minimálbérhez! De közben ne szóljon bele, mit kell tanítani, mert az ideológiai terror, politikai támadás a szakmai önállóság és a tanszabadság ellen. Bezzeg, ha valaki lázad a Humán Platform, az Oktatási Hálózat meg a liberális bélyeggyűjtők és egyéb sorosista szervezetek által felbujtva, az a legmélyebb és legprofibb szakmaiság megnyilvánulása. Ha csak úgy nem…
