A Századvég szerint az Európai Bíróság főtanácsnokának álláspontja szembe megy az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagytanácsának az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben 2019. november 21-én meghozott ítéletével, amelyben a strasbourgi testület megállapította, hogy a tranzitzónában kijelölt helyen tartózkodás nem minősül őrizetnek. A tranzitzónából a menedékkérők az eljárás eredményes lezárulásáig Magyarország irányába nem léphetnek ki, ez azonban önmagában nem jelent jogellenes fogvatartást, csupán az eljárás nyugodt lefolytatását és a magyar polgárok biztonságát kívánja egyszerre szavatolni.
Kiemelték továbbá, hogy miközben az EJEB Nagykamarájának tavaly novemberi ítélete alapján a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogvatartásnak, az itt történő elhelyezés körülményei nem ütköznek az embertelen bánásmód tilalmába, addig az uniós bíróság főtanácsnoka szerint jogellenes a migránsok 28 napot meghaladó fogvatartása a tranzitzónában.
A Századvég úgy értékelt: az Európai Bíróság javaslatmegfogalmazója túllépett az EU-s jogforrási rendszerben intézményesen biztosított értelmezési szabadságán. Döntése ezért nem fér össze Európai Unió Alapjogi Chartájával, mivel az abban kimondott és az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) megfelelően biztosított jogokat úgy kellene értelmeznie, hogy azon jogok tartalma és terjedelme megegyezzen az említett egyezményben (EJEE) biztosított jogok tartalmával és terjedelmével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!