Jobban takarékoskodunk idén a Föld erőforrásaival

Csaknem tíz százalékkal mérséklődött a tavalyi értékhez képest az emberiség ökológiai lábnyoma – erre mutattak rá a Global Footprint Network számításai. A hír rendkívül örömteli, de Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programjának vezetője szerint nagy kérdés, hogy miként lépünk innen tovább. A szakember felhívta a figyelmet: nem szabad, hogy a különböző válságkezelési megoldások a fosszilis energiahordozók még nagyobb mértékű felhasználásához vezessenek.

Velencét idéző légkondicionált bevásárlóközpont a leginkább túlfogyasztó állam, Katar fővárosában, Dohában Fotó: Fadi Al-Assaad Forrás: Reuters

Egy évvel ezelőtthöz képest idén három héttel későbbre, augusztus 22-re, szombatra esett a túlfogyasztás világnapja, vagyis az emberiség 2020-ban ekkorra használta el a Föld egy évre elegendő erőforrásait – erről tájékoztatott közleményben a WWF. A szervezet kiemelte, hogy ez a modern társadalom ökológiai lábnyomában példa nélküli csökkenés, amely nem annak tudható be, hogy hirtelen elkezdtünk jóval tudatosabban élni, hanem a javulás a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra és annak gazdasági következményeire vezethető vissza.

A WWF rámutatott arra: a nagy kérdés most az, helyre tudjuk-e állítani a gazdaságot úgy, hogy közben a lábnyomunk tovább csökkenjen. Emlékeztettek arra, hogy az emberiség először 1970-ben lépte túl a Föld erőforrás-felhasználásának fenntartható szintjét. Akkor még december 29-re esett az a nap, ameddigre elhasználtuk a bolygónk egy évre elegendő erőforrásait, és attól kezdve az év hátralévő részé­ben annak kimeríthető tartalékaira hagyatkoztunk.

Az elmúlt ötven évben a túlfogyasztás világnapja folyamatosan egyre korábbra esett, három éve augusztus 2-án, 2018-ban augusztus elsején, tavaly pedig már július 29-én volt, vagyis öt hónappal korábban, mint 1970-ben. A WWF jelezte: habár előfordult már, hogy a túlfogyasztás világnapja későbbre tolódott az előző évhez képest, ez mind valamilyen gazdasági recesszióra vezethető vissza. Így volt ez az olajválságok idején, az 1970-es években vagy a 2008-as gazdasági világválságnál is.

– A mostani, háromhetes „ugrás” példa nélküli, és azt jelenti, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma csaknem tíz százalékkal mérséklődött a tavalyi értékhez képest – fogalmazott a WWF.

Visszaesett az energiafogyasztás

A számításokat végző Global Footprint Network adatai szerint a csökkenéshez leginkább a fosszilis energiahordozók visszafogottabb fogyasztása járult hozzá, amely a globális ökológiai lábnyom hatvan százalékát adja. Modellezéseik szerint a túlfogyasztás világnap­jáig az energiafogyasztás 9,5 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest. Mivel ez elsősorban a fosszilis alapú erőműveket érintette, az ökológiai lábnyom karbonkibocsátásának visszaesése ennél is jelentősebb, 14,5 százalék volt. Hozzátették: globálisan a teljes ökolábnyomunk tíz százalékát a ­faanyag­hoz köthető termékek – rönkfa, papíralapanyag, faáru és tűzifa – iránti kereslet teszi ki. Idén ez az érték is jelentősen, 8,4 százalékkal csökkent. – Ennek oka egyrészt a korlátozások okozta hirtelen keresletcsökkenés, másrészt pedig általánosságban az építőipar gazdasági teljesítményének visszaesése – hangsúlyozták.

A WWF kitért arra is, hogy bár azt még nem tudni pontosan, hogy az élelmiszer-fogyasztáshoz köthető lábnyomunk változott-e, az előzetes számítások szerint ez az érték valószínűsíthetően ugyanakkora maradt. Ennek oka, hogy az iskolák és munkahelyi menzák bezárásával részben csökkenhetett a pazarlás, hiszen a legtöbben otthon étkeztek, de rengetegen halmoztak fel hatalmas élelmiszerkészleteket is, amelyeket aztán nem tudtak felhasználni, és végül a kukába kerültek. – Ellátási oldalról azonban nagyobb pazarlás volt megfigyelhető, amely alátámasztja, mennyire törékenyek a jelenlegi élelmiszer-ellátó rendszerek. A korlátozások következtében például sok helyen nem tudták betakarítani a terményeket, a szállítás és elosztás pedig nehézkessé vált – fejtette ki a szervezet.

Velencét idéző légkondicionált bevásárlóközpont a leginkább túlfogyasztó állam, Katar fővárosában, Dohában
Fotó: Reuters

Tanulni kellene a hibákból

A fenti adatok és előrejelzések alapján látható, hogy az élelmiszer-pazarlás és a fogyasztás általános mérséklése mellett a leghatékonyabb módon úgy tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat – és ezáltal későbbre tolni a túlfogyasztás világnapját –, ha kevesebb fosszilis energiahordozót használunk fel. – A legnagyobb felelőssége most azoknak a döntéshozóknak van, akik meghatározzák a gazdasági élénkítőcsomagok pontos tartalmát. Tanulnunk kell a korábbi hibákból. A 2008-as válságra adott állami segélyek a fosszilis energiahordozók még nagyobb mértékű felhasználásához vezettek. Az euró­pai uniós javaslatban az egyik fő prioritás az épületek szigetelése, amely a lehető legjobb válasz a klímaválságra, hiszen az a legtisztább energia, amit fel sem használunk. Ez különösen igaz Magyarországra, ahol a lakásállomány döntő részének nincs szigetelése – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programjának vezetője.

Globális helyett lokális gazdaság kell

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: arra lehet számítani, hogy a válság után a fogyasztás vissza fog állni a tavaszi, alacsonyabb szintről az eredetire, és a világgazdaság „visszapótolja” azt, ami elmaradt. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez teljes mértékben az emberek döntésétől függ. – A vírus nagyon sok ember számára világossá tette, hogy a globális gazdaság, kereskedelem és turizmus nem fenntartható. Nagyon sok híresség indított és írt alá petíciót az elmúlt hónapokban annak érdekében, hogy a világ ne térjen vissza a járvány előtti, „megszokott” élethez. Erről szól a mi Életigenlő társadalmat és gazdaságot petíciónk is, amelyet már több mint tízezren írtak alá május vége óta. Emellett pedig több javaslatot is tettünk a gazdaság megváltoztatására nemcsak a döntéshozóknak, hanem minden embernek – emelte ki a szakember. Szavai szerint vannak arra utaló jelek, hogy az Európai Unió és az USA is a régi megszokott válságkezelő intézkedésekhez nyúlt. Példaként említette, hogy sosem látott mértékű állami támogatást hozott a légitársaságoknak a koronavírus-járvány.

A Transport & Environment nevű, az európai civil szervezetek által létrehozott lobbicsoport gyűjtése szerint 34,4 milliárd euró, jelenlegi árfolyamon 11 892 milliárd forint támogatást kapnak az iparág cégei a kontinensen. Fidrich Róbert ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy egyes jelek szerint a nagy globális gazdaság egy része regionálissá vagy lokálissá alakulhat.

– Szintén azt lehet látni, hogy a globális turizmus helyett sokan fordulnak a helyi lehetőségek felé, a Balatonon is alig lehet szabad szállást találni – hangsúlyozta Fidrich Róbert, aki éppen ezért bizakodva tekint a jövőbe.

Csökkentsük a lábnyomunkat!

A Global Footprint Network (GFN) nemzetközi kutatószervezet a #Move the Date kampányában olyan megoldásokat javasol, amellyel a túlfogyasztás napja későbbre tolható. A szervezet szerint a fő területek, ahol csökkenthető a bolygó terhelése az a városok, az energia- és az élelmiszer-felhasználás. A GFN ajánlása szerint, ha a karbonlábnyomunkat, a szén-dioxid-kibocsátással járó tevékenységet ötven százalékkal csökkentenénk, akkor 93 napot nyernénk. Amennyiben az élelmiszer-hulladék mennyiségét globálisan ötven százalékkal csökkentjük, az újabb 13 nappal tolná ki a túlfogyasztás napját. A közlekedés is óriási energiát használ fel, miközben a légszennyezés jelentős részéért is felelős, így, ha az autós közlekedésünket ötven százalékkal csökkentjük, és ennek egyharmadát közösségi közlekedéssel, a fennmaradó részét pedig gyalog és kerékpárral oldjuk meg, az újabb 13 nappal tolná ki ezt a dátumot.

A túlzott húsfogyasztás is nagymértékben csökkenti a Föld erőforrásait, és ha húsfogyasztásunkat ötven százalékkal mérsékelnénk, és ezt növényi élelmiszerekkel pótolnánk, az további 17 nappal tolná ki a dátumot. A GNF közleménye megemlíti, hogyha minden évben öt nappal ki tudnánk tolni a túlfogyasztás napját, akkor 2050-re elérhetnénk, hogy az emberiség a Föld erőforrásaiból kevesebbet használjon el, mint amennyi évente újratermelődik. Magyarországon egyébként a túlfogyasztás napja 2020-ban június 14-re esett. Hazánk olyan országokkal van egy csoportban, mint Kína (június 13.) vagy Argentína (június 26.). Földünkön a legnagyobb túlfogyasztó Katar, ahol idén már február 11-én elhasználták az erőforrásaikat, de Luxemburg is messze a lehetőségein felül él, az európai nagyhercegség lakói már február 16. óta túlfogyasztanak. A világ legnagyobb nemzetgazdasága, az Amerikai Egyesült Államok március ­14-én lépett túl a természet adta lehetőségein. A legkevésbé túlfogyasztó két ország Ecuador (december 14.) és a több mint kétszázmilliós lakosú Indonézia (december 18.).